El vannak hízva
A hír szent, a vélemény szabad – az olvasói levelek tartalma nem föltétlenül tükrözi...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Több diák szeme ragyog fel, vagy több másik agyában dereng valami a megértéshez hasonló élmény, míg a jóval elvontabb algebra megmászhatatlan falként meredez előttük, és azon aztán el is vérzik minden érdeklődés, a permanens kudarcélmény folyton gyengíti, ha épp ki nem öli azt a lélekből.
Édesanya korholja a fiát: Azért buktál meg ismét matekból, mert nem tanulsz. Igen, édesanyám, de ha háromszáz diákból csak tíz megy át az érettségin – tessék utánanézni, van ilyen iskola, nem is egy a megyében –, akkor vajon tényleg arról van-e szó, hogy azok sem tanulnak? Ritkán hallottam ennél értelmesebb kérdést és magyarázatot, kedves szülők és tanárok, a dolgok velejébe világít ugyanis.
Tanulmányaikat itt kezdő és Magyarországon folytató középiskolások mesélik, hogy az ottani matematikai tananyag más, könnyebben elsajátítható, mi több, tanári vélemény, hogy nálunk a középiskolásoktól olyasmit is elvárnak, amit ott egyetemen tanítanak. A látókör szélesíthető, nyugati példák is felhozhatók illusztrálására. De volt tanárként és gyakorló szülőként állítom: baj van a tanáraink által alkalmazott módszerekkel is. Ha egy matektanár büntető rögtönzések íratásával kezdi, és terrorhangulatot vezet be, azt azért teszi, mert ezt tartja a sok rossz közül a célravezetőnek. Rögtön kettéoszlik az osztály, a többség megfélemlítődik, és lapítani kezd, hogy a büntetést elkerülje – egy kisebbség meg próbál lépést tartani, s ez egy párnak esetleg sikerül is. (Elitosztályban is tapasztaltam!)
A többieknek tényleg ne lenne más választásuk, ha mégis le akarnak érettségizni, mint a határon túli iskola? Úgy örvendenék, ha a matektanárok végre nyilvánosság elé lépnének gondjaikkal, hadd lássuk, mi lenne a teendő, hogy tárgyuk jó hírnevét visszanyerhesse.