Felhívás!

Huszártorony

Alberto Moraviának csontproblémája volt, 9 évet töltött szanatóriumban. Kilábalt a betegégből, ez késztette írásra.

Carl Sandburg amerikai költő szerint a vers partra vetett tengeri hal, amely vergődés közben repülésről álmodik. Az ember az egyedüli lény a világon, akinek megadatott az öntudat, a fantázia, a szabad akarat ahhoz, hogy kívül helyezze magát a körülményein, azaz a legnagyobb traumák közepette is dönthet, hogy éli meg a nehéz pillanatokat.

George Călinescu író-kritikus, amikor doktorált, a bizottság egyik professzora azt találta megjegyezni „nem mi kellene kérdezzünk magától, hanem ön kellene kérdezzen tőlünk”.

A svájci Paracelsus, a toxikológia atyja mindmáig híres megállapítása: „a dózis dönti el, hogy gyógyszerről vagy méregről beszélünk”.

Az orosz Patyomkin generális-politikusról az a hír járja, hogy olyan gazdag volt, hogy a finom, bőrbevonatú könyveiben nem lapok, hanem bankjegyek sorakoztak.

Rumi perzsa gondolkodó költő szerint „nem élhet tűz nélkül az, aki már megtapasztalta a lángot”.

***

Nehéz megszólalni a Deme László-jelenség kapcsán. Történelemből kiváló tanár, pedagógus, igazgató. Sokoldalú, összetett tehetség. Az egyik Nagy Mózes-emlékkönyvben úgy összegeztem, hogy „még a jó isten is igazgatónak teremtette”. Nagy tudású volt.

A román kultúrában a két nagy személyiséget, Eminescut és Blagát a német filozófia, irodalom formálta naggyá. Deme László rajongott a német kultúráért, ami nem csak a szenvedélyét, de az életét jelentette. Tőle tanultam, hogy idővel nem türelmesebbek, hanem elnézőbbek leszünk, és hogy a szeretet nem az, amit érzel, hanem amit teszel. Sokat tett.

Deme László „a vízre írta a nevét”, akárcsak John Keats angol költő, fényutakon jár. És legvégül a lélek meghajol.

Simó Erzsi tanárnő, Kézdivásárhely

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.