Hableány és házikenyér

Az egész Kárpát-medence magyar ajkú lakossága, s írhatnám: az egész világ mély fájdalommal vette tudomásul, hogy május végén a Hableány sétahajó elsüllyedt. A tragikus kimenetelű vízi baleset egyik hozadéka, hogy néhány elhunyt tetemét a mai napig sem sikerült megtalálni.

Honfoglaló őseink megszállták e tündérszép térség nagy vízgyűjtő medencéit, s a keleti végeken a bővizű folyók (Maros, Olt) forrásvidékét is. Székelyföld települései kivétel nélkül patakok mentén jöttek létre, hiszen eleink tisztában voltak az iható víz nélkülözhetetlen voltával. Háromszék koraközépkori falvai is bő vízhozamú, felsőfolyású hegyvidéki folyóvizek mentén vertek – koromsötét országban – máig világító, fénylő, maradandó hajszálgyökeret.

Előfordult nem egyszer, főként felhőszakadás idején, hogy a lavinaszerűem leáramló ár haszonállatokat meg embereket, több esetben gyermekeket ragadt el, temetett maga alá, kioltván életüket. Az elragadottak rokonai, szomszédai a keresésükre indultak, de megtörtént, hogy napokig nem találták meg az áldozatot. Ilyen esetben pogánykori szokáshoz folyamodtak, melyet egybehangzó szóbeli közlések alapján sikerült összerakosgatnom. Adatközlőim mindenike Felsőháromszék falvaiban él, akik vagy csak hallották, vagy maguk is alkalmazták az alábbi keresési módot.

A hagyomány lényeges kelléke a friss házikenyér, melynek a közepét kifúrták. Egyesek szerint teljesen átlyukasztották, mások úgy tudják, a kenyér tetejét sapkaszerűen 5-6 centiméter nagyságban lekanyarították, majd ezután fúrták ki a kenyér belét, de az alsó héját nem bántották. Ezután rátették a „kalapot”, s azon a helyen, ahol az árhullám elragadta az embert/gyermeket, a vízre helyezték a kenyeret. Mindkét parton figyelemmel kísérték, s követték a kenyér „úszását.” Ahol „megállapodott”, vagyis csak „forgott”, ott kellett keresgélni a vízbefulladtat. Egyes adatközlők még az is tudták, hogy a kenyér a „megállapodás helyén lemerült, és pár perc eltelte után, kétfelé vagy négyfelé repedve/szakadva emelkedett ki a vízből”. Eme ősi tudomány hívei meggyőződéssel bizonygatták igazukat, s a kákán csomót kereső, többször is visszatérő kérdéseimre hitetlenül méregettek.

Nem áll szándékomban általános következtetést levonni, de a székely ember mindenre tud valamit, érdemes lenne tőle mindent idejében megtanulni…

Salamon Ferenc

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.