Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Bölcsesség és kulturális méltányosság

A Transtelex ankétot közöl a Babeș-Bolyai Egyetem magyar „vonala” és a két magánegyetem, a Sapientia és a Partium Egyetem viszonyáról. A BBTE képviselői elmondják benne, hogy a másik két főiskola nem tartotta volna be azt az egyezséget, melyet alapításukkor kötöttek, s mely úgy hangzott, hogy a magyar állam által támogatott két új intézmény azokat a szakokat indítja be, melyek hiányoznak a román állam által fenntartott magyar főiskolai képzésből. Mi több, egyre szaporodnak a párhuzamosan indított szakok, mára 14-et számoltak össze, s ezek az állami oktatás számára illojális konkurenciát jelentenek, jelentenének felfogásuk szerint.

Állítják ezt annak ellenére, hogy a szakok kínálata országosan máig foghíjas.

A vádakra felel a Sapientia rektora, cáfol és magyaráz, s megvédi a másik két intézmény működésének elveit, nyomós érvei között szerepel az is, hogy pontosan hálózatosan kiépített szerkezete folytán az Erdélyi Magyar Tudományegyetem sok olyan érettségizett magyar diák továbbtanulását teszi lehetővé, aki anyagi okokból sem tudta volna folytatni tanulmányait, ha az nincs úgymond „kéznél”.

Sok érvet lehetne felhozni álláspontja alátámasztására, hadd említem meg, az új intézmények regionális fejlesztésben játszott szerepe történelmi léptékű nyereség, már csak ezért is szükség volt és van rájuk ott, ahol székelnek.

Ami az ankétból hiányzik, legalább olyan beszédes. Miért merült fel egyáltalában a magánegyetem alapításának szükséglete? Ki, milyen erők gáncsolták a BBTE kínálatának bővítését a kilencvenes években, s azóta is? Kik bizonyultak tehetetlennek ennek ellenében? Miért nem nyerhette el önállóságának bár valódi tagozati szintjét, hogy egy magát szabadon irányító önálló egyetemről ne is beszéljünk? A valamikori Bolyai árnya máig itt kísért…

Mely önállóságról különben lemondanunk soha nem szabad és nem is lehet – minden BBTE-s önelégültség ellenére sem.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás