Kikérjük magunknak, és visszautasítjuk!
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Erdély Romániában a legsajátosabb terület a vidéki életet illetően. Sajnos, úgy lepusztultak a városi lakótelepek, főleg a bányavidékeken, olyan sok a rosszul fizetett városi munka, hogy egyre többen térnek haza falujukba, vagy falura, mint ahányan városra költöztek. Szerencsére megmaradtak a falusi hagyományok, a szokások, a népviselet, az évszázados falukép, egyes helyeken még a székely falurend is. A Székelyföldön és a Kárpátok hegyi területein megtalálhatók még a hagyományos gazdálkodás elemei is a gépesítés mellett. Máshol az emberek annyira elszegényedtek, hogy a turisták azt a vidéket elkerülik.
A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása az infrastruktúra hiányossága miatt is nehéz, és Romániának – ahogyan jelenleg zajlik a politikai élete, amilyen az ország vezetése –,nem lesz ereje komolyabb fejlesztésre. A rossz utak miatt kevés a turista. Főleg magyarok járják Erdélyt, ami egykor hozzájuk tartozott, Erdélyen belül pedig Székelyföldet keresik fel. Többször szomorú látványt mutatnak a kétnyelvű helységnévtáblák, amiket rendszeresen összemázolnak. Ez kissé megriasztja a magyar turistát, pedig ritka a magyar turisták zaklatása, de az emberekben ezek láttán él valami bizalmatlanság a másik nemzet iránt.
Ennek tulajdonítható, hogy miközben a magyarok tömegesen járják Erdélyt, a forgalmas utak mentén ( néhány kivétellel) nem találnak magyar nyelvű behívótáblát a vendéglők homlokzatán. Ez pedig minden vállalkozó forgalmát nagyban növelné, legyen az magyar vagy román. Nagy veszélyt jelent az is, hogy miközben nincs pénz a modern úthálózat kiépítésére, napról napra vesznek azok a néprajzi értékek, amik a pénzszerzés miatt külföldi eladásra kerültek a rendszerváltás elején, főleg a magyarországi felvásárlók által. Félő, hogy előbb foszlanak szét a hagyományok, mint mielőtt azok értékét felismernék. Szerintünk sokkal többet ér az, amikor a kislány édesanyja által varrt rongybabájával akar játszani, mint a tőlünk idegen Barbie-babával. Ezeket kellene tudatosítsa minden falusi értelmiségi a még egy tömbben lakó székely népben minden településen.
Gálfalvi Gábor