Kutatás: a koronavírus vakcinák biztonságosak az állapotos nők számára
Az állapotos nők koronavírus elleni védőoltásának fontosságát hangsúlyozták brit orv...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
2018. november 5-én a Voyager–2 belépett a csillagközi térbe – ekkor mintegy 17,7 milliárd kilométerre volt a Naptól. Őt ikertestvére, a Voyager–1 előzte meg, amely 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Mindkét űrszondát 1977-ben indították útjára, missziójukat eredetileg öt évre tervezték. A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Ezt a missziójukat már 1989-ben befejezték. Hatalmas teljesítmény, főleg, ha figyelembe vesszük azt az utat, amit ezek a műszerek megtettek a bolygóközi térben, miközben elsőként közelítették meg és küldtek hasznos információkat a naprendszer távolabbi bolygóiról.
Mai szemmel nézve az a technológia, amivel a hetvenes évek végén útra bocsátották őket, elavultnak, túlhaladottnak tűnik. Egy mai, bárki által használt mobiltelefon valószínű jóval többet tud a két, több mint 40 esztendős fedélzeti számítógépnél, amivel a szondákat ellátták. Ennek ellenére ezek a tisztes korú műszerek azóta is folyamatosan – műszaki javítások nélkül – teszik a dolgukat. Pontosan, precízen, ahogy azt tervezőik előírták. Így történt most is.
A Voyager–2-nek előzetes programja szerint egy 360 fokos fordulatot kellett volna végrehajtania, azért, hogy a fedélzetén lévő mágneses mezőt mérő műszerét behangolja. A fedélzeti számítógép ismeretlen okú késedelmet észlelt a beprogramozott folyamat végrehajtásában, és két olyan rendszer is egyidejűleg működött, amelyek sok energiát használtak. A hibavédelmi rendszer ilyen esetekben automatikusan működésbe lépett, és a még aktív tudományos műszereit kapcsolta ki. Tudni kell, hogy az energiát egy radioizotópos termoelektromos generátor biztosítja, ami jelen számítások szerint még legfeljebb öt évig lesz működőképes. A földi irányító csapat január 28-án távirányítással sikeresen kikapcsolta az egyik nagy energiafogyasztó eszközt, s visszakapcsolta a mérőműszereket. Így továbbra is fogadni lehet a távoli csillagközi térből származó mérési adatokat, amelyeket ez a szonda küld a földre.
És hogy milyen távol is van tőlünk ez a készülék? Jelenleg körülbelül 18,2 milliárd km távolságban jár, ahonnan a fény- és a rádiójelek kb. 17 óra alatt érnek a földre. Így a kapcsolattartás egyre nehezebbé válik, figyelembe véve, hogy jelen pillanatban is 55 347 km/h sebességgel távolodik tőlünk.
Fontos leszögezni, hogy bár a Voyager–1 és 2 űrszondák elhagyták a helioszférát, ez nem azt jelenti, hogy elhagyták volna a Naprendszert is. Erre rövid időn belül nem is kerül sor, hiszen a Naprendszer határa a még Nap gravitációjának hatása alatt álló kisebb, jeges objektumokkal teli Oort-felhőn kívül esik, nagyjából 1,5 fényév távolságra a Naptól. Az Oort-felhő belső határát, amely 1000 csillagászati egységre van a Naptól (egy csillagászati egység a Nap és Föld átlagos távolsága) 300 év múlva éri majd el a Voyager–2, a Naprendszer 100 ezer csillagászati egységre lévő határát pedig nagyjából 30 ezer év múlva lépheti át az űrszonda.
Az illusztráción a két „utazó” (Voyager) helyzete 2019 novemberében (JPL-Caltech illusztráció a NASA adatai alapján)
Koszta Zoltán
Fantasztikus tejesitmeny:) micsoda tavolsagok :)imadom az ilyen kis tudomanyos irasokat.