Nagy pusztítással fog járni, ha egyszer felébred a Csomád-vulkán

Nagy pusztítással fog járni, ha egyszer felébred a Csomád-vulkán Tudomány

Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója kutatótársaival a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának, a Hargita megyében található Csomád vulkán magmatárolóját és a 30 ezer évvel ezelőtti utolsó kitöréséből származó törmelékanyagait vizsgálja, hogy egy nem teljesen kizárható újabb kitörés esetleges előjeleit idejében felismerhessék – írja az Origo.

A Kőzettani és Geokémiai Tanszék vezetője, Harangi Szabolcs professzor és munkatársainak napokban megjelent szakcikke a csomádi kitörések hamurétegét, annak jellegzetességeit, egyfajta ujjlenyomatát vizsgálja.

A mai indonéziai vagy fülöp-szigeteki vulkánok által produkáltakhoz nagyon hasonló kitörések során nagy mennyiségű törmelék és finom hamu került a levegőbe, amelyet aztán a szél a vulkántól több száz vagy akár ezer kilométer távolságra is elszállíthatott.

A Csomád nem tekinthető végleg kialudt vulkánnak

A Csomád azonban nemcsak a geológiai közelmúlt kitörési miatt érdekes számunka – magyarázza Harangi Szabolcs professzor – vizsgáljuk ugyanis a vulkán alatti magmatároló állapotát és tulajdonságait is. Ennek alapján pedig a Csomád nem tekinthető végleg kialudt vulkánnak.

A folyamatos figyelem igencsak fontos, mert a kutatók számításai szerint akár hónapok alatt bekövetkezhetnek olyan változások a magmatároló állapotában, amelyek kitöréshez közeli állapotot is eredményezhetnek. A Csomád legutóbbi kitörései pedig nem tartoztak épp a barátságos fajtába: izzófelhők nyomait lehet megtalálni a hegy lejtőin, és ha Pompeji itt lett volna akkor, bizony hasonló sorsra jutott volna, mint a valódi település a Vezúv lábánál.

Bár a lehetőség megvan a vulkáni folytatásra, fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincsenek jelek arra, hogy a vulkán aktivizálódna.

(Origo)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások