Felhívás!

Egymilliószor több mikroműanyag lehet a tengerben, mint eddig hittük

Egymilliószor több mikroműanyag lehet a tengerben, mint eddig hittük Tudomány

A mikroműanyag után itt az új őrület, a mini-mikroműanyag, amiből egy kaliforniai kutatócsapat szerint jóval több található a tengerben, mint eddig hittük.

A korábbi mérésekben is gondot okozott a legkisebb mikroműanyagok kiszűrése, a számolásuk pedig még inkább – sőt, már maga a definíció is problémás volt. A műanyag viszont műanyag, az új mintavételi eljárásnak köszönhetően pedig kiderült, hogy az eddigiekben akár milliós nagyságrenddel is tévedhettek.

Az új eljárással ezer liternyi vízben 8,3 millió műanyagdarabot találtak. Ezek többsége annyira kicsi volt, hogy a hagyományos mintavétellel eddig nem is tudták kimutatni őket. A vizsgálathoz általában hálóval vesznek mintát a tengerből, ami azt jelenti, hogy ami kisebb, mint a háló szeme, egész egyszerűen kimarad a számításból. A 333 mikrométernél kisebb darabok tehát korábban kiestek a hálóból, de Jennifer Brandon óceánbiológus és csapata most ezeket is igyekezett megőrizni, és riasztóan sok műanyagot találtak.

Tele vannak a zsákállatok

Az óceánkutatók háló helyett inkább a Csendes-óceánból begyűjtött zsákállatfélék műanyagtartalmát vizsgálták. Ezek a tengervízben élő előgerinchúrosok a vizet szűrve táplálkoznak, ennek során pedig az eddigi mintákból kimaradt, igen apró műanyagdarabokat is magukhoz veszik – amit aztán tovább is adnak azoknak az állatoknak, amelyek velük táplálkoznak. 

A tudósok minden egyes begyűjtött állatban találtak műanyagot, méghozzá nem is keveset: míg az eddigiekben úgy vélték, hogy nagyjából tíz műanyagdarab jut egy köbméter tengervízre, ezekkel a hajszálnál is vékonyabb miniműanyagokkal együtt már jóval többnek tűnik. 

Bár az nem egészen világos, hogy pontosan milyen egészségügyi problémákat okozhatnak a mikroműanyagok, a gyakoriságuk így is riasztó, a zsákállatféléken keresztül pedig könnyen utat találnak a nagyobb élőlényekhez is – a tengeri teknősök, rákok és más állatok menüjének például épp ezek a jószágok képezik a gerincét. Az így elfogyasztott műanyag végül persze vissza is talál az emberhez. A WHO egyelőre még bizonytalan benne, hogy ez mekkora baj, de valószínű, hogy a mértéktelen műanyagzabálás nem tesz jót az egészségnek: az egészségügyi világszervezet a csapvíz mikroplasztiktartalmát vizsgálta, és hivatalos állásfoglalást ugyan nem tett közzé, de létező problémaként ismerte el a mikro-, mini- és nanoműanyag fogyasztását. A műanyag a tengeri állatokban már bizonyítottan egészségügyi problémákat okoz, a felhalmozódó plasztik korai halálozásukhoz vezet.

Egy ember nagyjából negyed kiló műanyagot fogyaszt el évente, ezek legfőbb forrásának a tengeri gerinctelenek (például a kagyló és a garnéla), a só és a sör számít.

(Qubit.hu)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.