Úzvölgyi katonatemető: ferdítéssel vádolja a román védelmi minisztérium a magyar felet

A román védelmi minisztérium szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt arról a magyar-román szakmai megbeszélésről, amelyet a hadisírgondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak egymással szerdán Bukarestben az úzvölgyi hősi temető ügyében.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy „másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége „megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dărmănești (Dormánfalva) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.

A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész „nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is -, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

„A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács Vilmos akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Darmanesti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.

(MTI)