Tíz jelölt indul a novemberi államelnök-választáson

Tízen pályázták meg az államelnöki tisztséget, vasárnap éjfélkor zárult a jelöltállítási határidő. Hat jelölt egy-egy parlamenti frakció támogatását is élvezi, négy közéleti személyiség pedig parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatásával vagy függetlenként indul.

A legtöbb – 2,2 millió – támogatói aláírást Klaus Johannis jelenlegi államfő nyújtotta be a központi választási bizottsághoz (BEC). Őt volt pártja, a romániai európai parlamenti (EP-) választásokat megnyerő, a parlamentben azonban ellenzékben lévő, európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja.

Valamennyi közvélemény-kutatás szerint a jelenlegi államfő a legnépszerűbb jelölt, akinek jó esélye van arra, hogy a novemberi elnökválasztáson újabb ötéves mandátumot szerezzen.

A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), Viorica Dăncilă pártelnök-kormányfőt indítja az elnökválasztáson. A legnagyobb szervezeti hálóval és legtöbb polgármesterrel rendelkező párt másfél millió támogató aláírást gyűjtött össze Dăncilă elnökjelöltségéhez. Az EP-választások eredménye szerint a PSD támogatottsága felére esett vissza a 2016-os parlamenti választások óta, így egyes politikai elemzők szerint Dăncilă azt is sikerként könyvelheti el, ha bejut az elnökválasztás második fordulójába.

Bár a politikai közbeszédet a jobboldali államfő és szociáldemokrata kormány közötti konfliktus határozza meg Romániában, a felmérések most azt valószínűsítik, hogy az elnökválasztás második fordulójában az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna lehet Johannis ellenfele, vagyis két jobbközép jelölt között dőlhet el a legfőbb közjogi méltóság sorsa Romániában. Barna 400 ezer támogató aláírást iktatott a BEC-nél.

A kormánykoalícióból augusztusban kilépett és a pártütők távozása miatt parlamenti frakció nélkül maradt Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párttal együtt a függetlenként induló Mircea Diaconu színművészt, volt EP-képviselőt támogatja a novemberi elnökválasztáson, akinek – a két párt segítségével – szintén 400 ezer aláírást sikerült összegyűjteni.

Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) Theodor Paleologu volt kulturális minisztert indítja az elnökválasztáson. Jelöltségét 360 ezren támogatták.

Ismét lesz saját jelöltje a romániai államfőválasztáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). A romániai összlakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő magyarság parlamenti érdekképviselete 270 ezer támogató aláírást gyűjtött össze Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségéhez.

Rajtuk kívül várhatóan további négy – jelentősebb párttámogatást nem élvező – közéleti személyiség, Alexandru Cumpănașu, Ramona Bruynseels, Cătălin Ivan, és Viorel Cataramă indul a romániai államfőválasztáson. A szavazólapra kerülők névsora még változhat annak függvényében, hogy miként bírálják az egyes jelöltség ellen emelt óvásokat.

A román törvények értelmében azok a jelöltek mérkőzhetnek meg az elnökválasztáson, akik több mint 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek össze.

Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.

A választási kampány hivatalosan október 12-én kezdődik, de az országot már hetekkel korábban ellepték a választási plakátok, és a román politika csaknem minden mozzanatát már hónapok óta a legfőbb közjogi méltóságért folytatott csata határozza meg.

Az esélyteleneknek a 3 százalékos pénzügyi küszöb átlépése a tét

Az idei romániai elnökválasztási kampány a költségek tekintetében várhatóan minden korábbinál „gazdagabb” lesz, a győzelemre esélytelen jelöltek számára viszont nem mindegy, hogy átlépik-e a támogatottság 3 százalékos küszöbét, amely fölött lehetővé válik kampányköltségeik elszámolása – mutattak rá a Szabad Európa Rádió román adásában megszólaltatott elemzők.

A Hotnews.ro hírportál által kedden idézett összeállításban Marian Muhuleț, az állandó választási hatóság alelnöke elmondta: a választási törvény szerint elnökjelöltenként mintegy 10 millió dollárnyi – számlákkal igazolt – kampányköltséget térítenek meg az állami költségvetésből, de csak azok esetében, akik a november 10-i választáson megszerzik az érvényes szavazatok legalább 3 százalékát.

Az idei elnökválasztáson kevesebben indulnak, mint 2019-ben vagy 2014-ben, de így is várhatóan tíz jelölt neve szerepel majd a szavazólapon.

Ovidiu Voicu szociológus három kategóriába sorolta azokat a jelölteket, akik a győzelem reménye nélkül pályáznak a legfőbb közjogi méltóságra. Az első „típust” az RMDSZ jelöltje testesíti meg, aki szerinte azzal a céllal indul, hogy felmutassa, mekkora erőt képvisel az általa képviselt magyar közösség, és ezáltal erősítse alkupozícióját a második forduló előtt.

A második „típusú”, politikai karrierjét hosszú távú befektetésként előkészítő jelöltet az országos ismertség megszerzésének reménye vezérli, míg a harmadik, „Funar-típusú” jelölt számára az a fontos, hogy „rögeszméjének” szerezzen országos publicitást.

Gheorghe Funar, Kolozsvár magyarellenességéről elhíresült korábbi polgármestere például azt hajtogatta elnökjelöltként, hogy Verespatakon (ahol kanadai befektetők Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarták megnyitni) olyan értékes ásványokat rejt a föld mélye, amelyek a Mengyelejev-táblázatban sem szerepelnek – idézte fel a szociológus.

Cristian Pîrvulescu politológus úgy vélekedett, hogy egyes – a szociáldemokrata kormánypárthoz közeli médiatrösztök támogatását élvező – elnökjelöltek azzal a céllal szálltak harcba, hogy Klaus Johannis államfő ellen irányuló összeesküvés-elméleteket népszerűsítsenek, és a második fordulós „szavazatátadást” megnehezítő légkört alakítsanak ki.

A szakértő szerint a – közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető – jobboldali elnök számára nem Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányfő, hanem Dan Barna, a korrupcióellenes jelszavakat hangoztató Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke jelenthet nagyobb veszélyt.

Ha ugyanis Johannis Barnával kerül szembe a második fordulóban, azzal szembesülhet, hogy minden ellenfele felsorakozik az USR jelöltje mögé, miképpen 2014-ben is a protest-szavazatok döntöttek, és valójában nem Johannis nyerte meg, hanem a fő esélyes, Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő veszítette el az elnökválasztást.

(MTI)