Felhívás!

Népszámlálás: több mint 18 millió személyt írtak össze a határidő lejártáig

Népszámlálás: több mint 18 millió személyt írtak össze a határidő lejártáig Románia

18 millió 150 ezer emberről sikerült adatokat gyűjteni a július 31-én zárult népszámlálás során, ami az ország 19,02 milliós becsült lakosságának 95,4 százaléka – közölte kedden az Adevărul hírportál a statisztikai intézet adatait ismertetve.

A koronavírus-járvány miatt tavalyról idénre halasztott “2021-es lakás- és népességösszeírás” (amely a 2021. december 1-jei állapotot hivatott rögzíteni) két szakaszban zajlott: 2022. március 14. és május 27. között a lakosságnak lehetősége volt online kitölteni a kérdőívet, majd június 1. és július 31. között rendezték meg a hagyományos, személyes megkereséses szakaszt, amikor számlálóbiztosok látogatták meg azokat, akik nem (vagy hiányosan) töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét. Az önkitöltési időszak végéig 8,9 millió helyesen kitöltött kérdőív került be a népszámlálási adatbázisba (a becsült lakosság 46,8 százaléka).

 A statisztikai intézet megyei bontást is közölt arról, melyik megye mennyire volt “szorgalmas” a népszámláláson – írta az Adevarul. A rangsort Vrancea megye vezeti, ahol a becsült lakossághoz viszonyítva 109 százalékos eredménnyel zárult a népességösszeírás, de Beszterce-Naszód (106,8) Botoșani (105,9) Călărași (102,2), Teleorman (101,4), Olt (101,3), Gorj (101), Szilágy (100,8) és Neamț megyében (100,7) is több lakost írtak össze, mint amennyire számítottak.

A legkisebb arányban Temes megyében (83,5), Bukarestben (85,2) és Iași megyében (89,4) sikerült adatokat rögzíteni a becsült lakosságról. Székelyföldön Hargita megyében 96,3, Kovászna megyében 99,5 és Maros megyében 94 százalékos eredménnyel zárult az adatfelvétel.

Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosították, azokról a továbbiakban az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így a kisebbségi közösségek – az illető közösség adatközlést elmulasztó tagjai miatt – a valósnál kisebb részaránnyal szerepelnek majd a hivatalosan kimutatásban.

Az Adevărul Vasile Ghețău bukaresti demográfust, egyetemi oktatót idézve rámutat: fontos lenne, hogy a statisztikai intézet tájékoztassa a közvéleményt, milyen szempontok és módszerek alapján emel be adatokat adminisztratív forrásokból a népszámlálási adatbázisba, valamint az is elvárható, hogy előre ismertesse a cenzus ideiglenes, majd végleges eredményeinek publikálási menetrendjét.

Ghețău a Contributors.ro publicisztikai portálon közölt gyorselemzésében azzal magyarázta egyes megyék száz százalékot meghaladó népszámlálási “teljesítményét”, hogy a koronavírus-járvány idején nagyon sok, korábban külföldre költözött román vendégmunkás tért vissza szülőföldjére, számukról viszont nem rendelkezik adatokkal a statisztikai hivatal.

(Digi24)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások