Felhívás!

Megkezdődött Nagyszebenben az állam- és kormányfők informális találkozója

Megkezdődött Nagyszebenben az állam- és kormányfők informális találkozója Románia

Megkezdődött Nagyszebenben az Európai Tanács informális találkozója, amelyen az Európai Unió jövőjéről és egy új, a 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendről egyeztetnek a brit tagság megszűnése után az EU-ban maradó tagországok állam- és kormányfői.

A szász építészeti örökség jegyeit magán viselő erdélyi város történelmi városközpontjában csütörtök délben verőfényes napsütés és több száz, a jeles eseményre kíváncsi nagyszebeni polgár fogadta a tagállamok és az uniós intézmények vezetőit. Házigazdaként a város szülötte és korábbi polgármestere, Klaus Johannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia államfője fogadta őket. A találkozót a városházán tartják, amelyet – a környező középkori épületekkel együtt – akkor újítottak fel, amikor 2007-ben Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa.

A nagyszebenieknek azonban nem volt könnyű megközelíteniük Európa vezetőit, az Erdélyben feltehetően előzménytelenül szigorú biztonsági intézkedések miatt. A csaknem hermetikusan lezárt városközpontba csak több szűrőn keresztül lehet bejutni, mindenütt biztonságiakat látni, a csatornatetőket lehegesztették, az utcai szemeteskukákat eltüntették vagy lezárták, a mobilkommunikációt is zavarják a városháza körül.

Az EU állam- és kormányfőit Nagyszebenben házigazdaként fogadó Klaus Johannis román államfő felhívást intézett minden uniós polgárhoz, hogy éljen szavazati jogával az EP-választásokon, ahol szerinte szó szerint Európa jövője dől el.

Johannis szerint a nagyszebeni nyilatkozat arról szól majd, hogy az EU egységes, vezetői “tudják, mit akarnak, és hogyan akarják”. Szintén Nagyszebenben fogják megvitatni a következő törvényhozási ciklus stratégiai célkitűzéseit – tette hozzá a román államfő.

A Romániában januári látogatása és románul mondott beszéde óta roppant népszerű Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra érkezésekor a kordonok mögött összegyűlt nagyszebeniekhez ment és üdvözölte őket, mielőtt a vörös szőnyegre lépett volna. Elismeréssel kommentálták a nyilatkozatokra vadászó újságírók azt is, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem limuzinnal, hanem gyalogosan, a nagyszebeni óváros felől érkezett meg a nagyszebeni csúcstalálkozóra. Az EU-27-ek későbbi, családi fotója alkalmával már az állam- és kormányfők többsége igyekezett közvetlenebbül viselkedni, amit a téren összegyűlt nagyszebeniek hangos éljenzéssel és tapssal honoráltak.

Az uniós soros elnökségét az idei első félévben ellátó Románia ünnepi eseménynek szánta a nagyszebeni tanácskozást, azt hangsúlyozva, hogy az az első csúcstalálkozó az unió történelmében, amelyet május 9-én, Európa napján tartanak.

Nyilatkozatot fogadnak el az Unió jövőjéről

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a meghívóban jelezte: az európai parlamenti (EP-) választások előtt az unió vezetői egy egységet felmutató, optimista nyilatkozatot készülnek elfogadni, egy, a jövő felé forduló üzenetben akarják biztosítani az unió polgárait, hogy együtt akarnak továbbmenni, és képesek a megígért jólétet és biztonságot biztosítani számukra. Az európai jövővel kapcsolatos vállalásaikról egy tízpontos nyilatkozatot készülnek elfogadni a vezetők Nagyszebenben.

A tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz az új stratégiai menetrend tervezetét is csatolta. A dokumentum négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat, amelyeken belül további pontokat jelöl meg.

A négy stratégiai célkitűzés között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik.

Stratégiai célkitűzésnek tekintik továbbra is a gazdaság erősítését, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő “beruházást”, a digitális átalakulás felkarolását emelik ki.

Az EU “zöldebb”, tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését, és az életminőség javítását említik.

A dokumentumtervezet külön stratégiai témakört szentelne az európai értékek népszerűsítésének és az uniós érdekek érvényesítésének a világban.

Az Európai Tanács az EP-választások után tartandó első ülésén, várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot, amely a következő európai parlamenti ciklus, és a választások nyomán megalakuló új Európai Bizottság számára irányozza elő a kiemelt intézkedéseket.

Orbán: bevándorlásellenes vezetőket kell a kontinens élére választani 

A magyar miniszterelnök a találkozóról Facebook-videó formájában jelentkezett közösségi oldalán, ahol megfogalmazta, miért fontos a május 26-i európai parlamenti választás. Orbán Viktor úgy fogalmazott: Nagyszebenen közösen gondolkodnak jelenleg Európa jövőjéről. Ugyanakkor az emberek véleményének ismeret nélkül nem lehet egy ilyen beszélgetést lezárni, legfeljebb elkezdeni.

Mint mondta, a választópolgárok a választáson ismertethetik álláspontjukat az európai politikával és jövővel kapcsolatban.

Orbán hangsúlyozta: Magyarország miniszterelnökeként azt képviseli, hogy a bevándorlást meg kell állítani. Amennyiben pedig Európa jövőjéről gondolkodunk, akkor a legfontosabb hogy bevándorlásellenes vezetőket kell a kontinens élére választani azért, hogy képesek legyünk megvédeni saját magunk és gyermekeink jövőjét – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Merkel: jelképes jelentőségű, hogy Európa napján tanácskoznak az unió jövőjéről

Jelképes jelentőségűnek nevezte Angela Merkel német kancellár csütörtökön, hogy a román uniós elnökség idején az erdélyi Nagyszebenben ülésezik az Európai Tanács és azt is, hogy az EU-27-ek vezetői Európa napján, a Schuman-nyilatkozat évfordulóján, és a “nagy bővítés után” tizenöt évvel tanácskoznak az unió jövőjéről.

“A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta érkezésekor a német kancellár.

Macron: az Európai Uniónak vállalnia kell, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását

Az Európai Uniónak stratégiai célkitűzései közé kell emelnie azt, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Nagyszebenben, ahol az Egyesült Királyság kilépése (Brexit) után az EU-ban maradó 27 tagállam vezetőjének informális találkozóján vesz részt.

A francia elnök az erdélyi városban összesereglett újságírók előtt, érkezésekor azt mondta: ezt a vállalást már nyolc tagország támogatja, és reményei szerint már a mostani csúcstalálkozó alkalmával a 27-ek közös célkitűzésévé emelik.

Macron szerint az uniónak határai megvédésére, a schengeni övezet biztonságossá tételére is kiemelt figyelmet kell fordítania. “Olyan Európára van szükségünk, amely képes megvédeni határait és az európaiakat, és ebben a vonatkozásban én Schengen újralapítását kiemelt fontosságúnak tartom” – hangsúlyozta.

A francia elnök a közelgő európai parlamenti (EP-) választásokra is kitért. Úgy vélekedett: három héten belül az unió polgárainak azt kell eldönteniük, hogy együtt akarnak-e építkezni Európában vagy “vissza akarnak-e térni a nacionalizmushoz”, amely szerinte magát az uniót veszélyezteti.

Három tüntetés zajlik az EU-csúccsal egy időben

A nagyszebeni polgármesteri hivatal nyilvános gyülekezéseket engedélyező bizottsága három tüntetést engedélyezett az EU-csúcs napjára: a Greenpeace aktivistái, a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését követelő csoport és a Fejlődés az Intézményekben Egyesület megmozdulását.

A nagyszebeni Egyesülés (Unirii) téren csaknem száz Greenpeace-aktivista gyűlt össze, és más európai országból érkezett fiatalokkal közösen tartott akciójukkal klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek. “A nagyszebeni EU-csúcs Európa jövőjéről szól, és a mi rövid üzenetünk ennek kapcsán a következő: nincs jövő, ha a klímavédelmi intézkedések nem élveznek előnyt” – nyilatkozta Alin Tănase Greenpeace-koordinátor. A környezetvédelmi szervezet tüntetése 15 óráig tart.

Az EU-csúcsnak helyet adó nagyszebeni polgármesteri hivatal közelében levő téren csaknem harminc személy kérte Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését. “A mi üzenetünk Klaus Johannis román elnökhöz és a többi uniós állam- és kormányfőhöz az, hogy a német újraegyesülés mintájára mi is egyesülhessünk, ne legyen többé határvonal a Prut” – mondta George Simion, az európai parlamenti választásokon induló független jelölt.

A Fejlődés az Intézményekben Egyesület (Asociaţia “Evoluţie în instituţie”) megmozdulását szintén az Egyesülés térre engedélyezte a városháza illetékes bizottsága. Néhány tüntető megpróbált átvinni egy transzparenst a Nagypiac térre, hogy az EU-csúcs résztvevői is láthassák üzenetüket, a csendőrök azonban útjukat állták. Az egyik tüntető, Cristian Mihai Dide elégedetlenségét fejezte ki emiatt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy akciójukat nem arra a helyre engedélyezték, ahova eredetileg kérték. Dide nem árulta el az újságíróknak, milyen üzenet áll a transzparensen, amelyet az EU-csúcs helyszínen szerettek volna láthatóvá tenni.

(MTI/Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.