MCV-jelentés: az igazságügyi reformmal kapcsolatos fejlemények komoly aggodalomra adnak okot

MCV-jelentés: az igazságügyi reformmal kapcsolatos fejlemények komoly aggodalomra adnak okot Románia

Az Európai Bizottság (EB) szerint komoly aggodalomra adnak okot a romániai igazságügyi reformmal, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos ez évi fejlemények – derül ki az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében Romániáról készített legfrissebb jelentésből, amelyet kedden fogadott el az EB Biztosok Kollégiuma.

Az MCV-jelentés a legutóbbi hasonló dokumentum közzététele, azaz 2018 novembere óta eltelt időszak fejleményeiről von mérleget. A jelentést kiegészíti egy, az EB szolgálatai által összeállított dokumentum, amely részletes elemzést mutat be a romániai helyzetről a szolgálatok által a román hatóságokkal folytatott folyamatos párbeszéd alapján.

Az EB jelentése rámutat, a 2018 novembere óta eltelt hónapokban a Bizottság több ízben is aggodalmait tolmácsolta a romániai hatóságoknak a jogállamisággal kapcsolatban az igazságügyi rendszer reformja és a korrupció elleni küzdelem vonatkozásában. Ez idő alatt az EB minden alkalommal azt tapasztalta, hogy visszalépés történt a korábbi évekhez képest, az új fejlemények mindig komoly aggodalomra adtak okot.

“A Bizottság sajnálatát fejezi ki, amiért Románia nem ültette gyakorlatba a 2018 novemberében megfogalmazott ajánlásokat, amelyek teljes mértékben összhangban voltak a többi intézmény álláspontjával” – fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, ezen ajánlások gyakorlatba ültetése elengedhetetlen ahhoz, hogy az igazságügyi reform visszaterelődjön a helyes útra, illetve hogy az MCV lezáruljon. Az EB ugyanakkor meggyőződését fejezi ki, hogy Románia képes új lendületet adni az MCV keretében megszabott célkitűzések teljesítésének, és támogatását ajánlja fel a romániai hatóságoknak.

Jelentésében az EB üdvözli, hogy júniusban a román kormány kifejezte “viszonyulása újragondolására” vonatkozó hajlandóságát, és erőfeszítéseket tett, hogy újabb egyeztetéseket folytasson az igazságügyi rendszer képviselőivel, ugyanakkor “érdeklődéssel várja” eme igyekezetnek a jogalkotásban és konkrét intézkedésekben való megnyilvánulását.

“Románia kulcsintézményeinek közösen határozottan el kell kötelezniük magukat az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni küzdelem mellett, ugyanakkor biztosítaniuk kell az országos szintű garanciák, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének hatékonyságát” – áll még az EB közleményében.

A Románia 2007-es EU-csatlakozásakor elindított Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus célja az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem nyomon követése. Az MCV-t akkor oldják fel, amikor Románia minden bizottsági ajánlást maradéktalanul gyakorlatba ültet.

2017 januárjában az EB részletes felmérést készített a Románia EU-csatlakozása óta eltelt fejleményekről, ugyanakkor megfogalmazott 12 ajánlást, és kilátásba helyezte, hogy ezek teljesítése esetén megszünteti az MCV-t Romániával szemben.

2017 novemberében a Bizottság megállapította, hogy egyes ajánlások tekintetében történt előrelépés, ugyanakkor azonban azt is megjegyezte, hogy az igazságügyi reform üteme csökkent, és visszalépést észlelt olyan ajánlások kapcsán, amelyeket korábban teljesítettnek vélt.

2018 novemberében közzétett jelentésében az EB megkérdőjelezte a Románia által addig elért eredmények visszafordíthatatlanságát, leszögezte, hogy a korábban kiadott 12 ajánlás teljesítése már nem elegendő az MCV feloldásához, és nyolc újabb javaslatot fogalmazott meg.

A román hatóságok nem ültették gyakorlatba az igazságügyi törvények felülvizsgálatára vonatkozó ajánlást

A román hatóságok nem ültették gyakorlatba az Európai Bizottság (EB) azon ajánlását, amely az igazságügyi törvények és az ezekkel kapcsolatban utólag kiadott sürgősségi kormányrendeletek hatályba léptetésének azonnali felfüggesztésére, illetve a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozott – szögezi le az EB az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében kedden közzétett jelentésében.

A dokumentum rámutat, a 2018 szeptemberében és októberében elfogadott három sürgősségi kormányrendeleten túlmenően 2019 elején a kormány kiadott két másik, szintén az igazságügyi törvényeket módosító rendeletet. “A jogszabályok sietős elfogadása, az azt megelőző egyeztetések hiánya és a rendeletek elfogadásának okai körüli homály kihatott az igazságügyi rendszer biztonságára és az eljárások kiszámíthatóságára” – fogalmaz a jelentés.

Ez kitér arra is, hogy a bírák és ügyészek bűntetteit kivizsgáló ügyosztály létesítésének felgyorsítása, hatáskörének kiterjesztése, továbbá a vezető beosztású ügyészek kinevezési eljárásának ismételt módosítása tovább fokozta az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatos aggodalmakat, illetve az új intézkedésekkel szembeni bizalomhiányt. Különösen úgy tűnt, hogy a javasolt törvénymódosítások némelyike egyes személyek érdekeit szolgálja.

A jelentés rámutat arra is, hogy beigazolódtak a különleges ügyosztállyal kapcsolatban tavaly novemberben megfogalmazott aggodalmak, miszerint az eszköz lehet a politikai nyomásgyakorlásra. “Több eset is volt, amikor a különleges ügyosztály beavatkozott a bűnvádi eljárásokba, ami miatt komolyan megkérdőjelezhető a pártatlansága” – fogalmaz a jelentés. A dokumentum példaként említi Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyész esetét, aki ellen épp aznap indítottak bűnvádi eljárást, amikor az Európai Parlament beidézte meghallgatásra az európai főügyészi tisztségre pályázó jelöltként.

A dokumentumban az EB leszögezi, a 2018 novembere óta eltelt időszak fejleményei igazolnak egy, már évekkel ezelőtt megfogalmazott ajánlást, miszerint a vezető beosztású ügyészek kinevezési eljárása “szolid és független” kell hogy legyen. A Bizottság felidézi, legutóbbi jelentésében az akkor folyamatban levő valamennyi kinevezési eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy tartsák szem előtt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatív véleményezéseit a vezető tisztségekbe szánt jelöltekkel kapcsolatban, továbbá arra is felszólította a román hatóságokat, hogy olyan főügyészt nevezzenek ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik bűnüldözés terén, és egyértelmű megbízatást kap a “szakszerű, független és pártatlan nyomozások” lefolytatására.

“Első fázisban egyetlen intézkedést sem hoztak ezen ajánlás teljesítésére. Az akkori igazságügyi miniszter fenntartotta jelölését a DNA-főügyészi tisztségre. 2019 januárjában Románia elnöke másodszorra is elutasította az illető jelölt kinevezését. Azóta az eljárás gyakorlatilag fel van függesztve, a DNA-t egy ügyvivő főügyész vezeti” – írja a jelentés, amely felidézi a korábbi legfőbb ügyész menesztésére tett miniszteri kísérletet is, a CSM és az államfő ellenvetését, majd hangsúlyozza, hogy Augustin Lazăr nyugdíjba vonulása óta ezt a tisztséget is ügyvivő legfőbb ügyész tölti be. A jelentés méltányolja, hogy a jelenlegi igazságügyi miniszter leállította az elődje által kezdeményezett újabb kinevezési eljárást, és leszögezi: a román kormánynak mielőbb működőképes megoldást kell találnia az ilyen helyzetek elkerülésére, mivel “az elmúlt évek tapasztalata igazolja a politikumnak a kinevezési eljárásokba való beavatkozását, ami a kinevezések minőségének rovására megy”.

Az Igazságügyi Felügyelet kapcsán a jelentés megjegyzi, a testületnek kulcsfontosságú szerepe van az igazságügyi rendszer függetlenségének, szakmaiságának és feddhetetlenségének biztosításában, és éveken át pozitív értékelésben volt része, a 2018 végi jelentésben azonban a Bizottság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az IJ több ízben is fegyelmi eljárást indított olyan bírák és ügyészek ellen, akik szót emeltek az igazságügyi rendszert érintő módosítások ellen. “A 2018-as ajánlást meghaladták az események, az annak alapjául szolgáló aggodalmak azonban továbbra is fennállnak” – jegyzi meg a dokumentum.

A jelentés leszögezi még, hogy 2018 óta csak fokozódtak a bírákat és ügyészeket, illetve az igazságügyi intézményeket ért, a politikusok és a sajtó által indított támadások, a DNA, a főügyészség és a legfelsőbb bíróság is óriási nyomásgyakorlásnak van kitéve.

Dăncilă: az MCV-jelentés diszkrimnálja Romániát és Bulgáriát

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében készített legfrissebb jelentés diszkriminálja Romániát és Bulgáriát az Európai Unió többi államához képest – jelentette ki kedden Viorica Dăncilă távozó kormányfő.

Dăncilă kifejtette: a Romániát és Bulgáriát monitorizáló rendszert vagy meg kell szüntetni, vagy ki kell terjeszteni az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamára.

“Az MCV csak Romániára és Bulgáriára vonatkozik, a többi tagállamot nem vetik alá ennek a mechanizmusnak. Vagy döntés születik e mechanizmus kiterjesztésére az összes tagállam szintjére, és reméljük, hogy Románia elnöke valamennyi tagállam számára egyenlő bánásmódot kér, vagy ha nem, akkor Bulgária és Románia tekintetében is el kell ezt törölni”- mondta Dăncilă.

A távozó kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány nem avatkozott be az igazságszolgáltatás munkájába, és kifejezte azon meggyőződését, hogy a következő MCV-jelentésben Klaus Johannis elnököt szankcionálják.

“Azt gondolom, hogy a következő MCV-jelentésben Johannis elnököt szankcionálják, tekinttel arra, hogy kérte a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főügyészének lemondását, illetve az igazságszolgáltatásban történő visszaéléseket kivizsgáló különleges ügyosztály felszámolását. Én nem minősítem, hogy ezek a dolgok jók-e vagy sem, de úgy gondolom, hogy ezeket az igazságszolgáltatásban részt vevőknek, a bíráknak és ügyészeknek kell megoldaniuk, és sem a román államfőnek, sem a miniszterelnöknek, sem senki másnak sem szabadna beavatkoznia az igazságszolgáltatásba” – mondta Dăncilă.

Birchall: az MCV-jelentés kritikus hangvételű, csak két ajánlás teljesült

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében készített legfrissebb jelentés kritikus hangvételű – állapította meg keddi sajtóértekezletén Ana Birchall igazságügyi miniszter, hozzátéve: a 2017 januárjában megfogalmazott 12 ajánlás közül mindössze kettő teljesült.

“A jelentés a 2017-ben megfogalmazott ajánlások közül mindössze kettő teljesítését ismeri el: az egyik a zárolt javak gondnokságának országos ügynökségére (ANABI) vonatkozik, a másik pedig a PREVENT információs rendszer gyakorlatba ültetésére az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy előrelépés történt a 3. és 5. ajánlás tekintetében. Amint látható, a jelentés kritikus azoknak az ajánlásoknak az életbe léptetésével kapcsolatban is, amelyeket 2018 novemberében fogalmaztak meg” – mondta Birchall.

Hangsúlyozta: az MCV-jelentés pozitív hivatkozásokat tartalmaz a kormány és az igazságügyi minisztérium tevékenységére vonatkozóan.

Az igazságügyi miniszter úgy véli, hogy az Európai Bizottság jelentése “objektív módon” tükrözi a tényleges helyzetet. Azt mondja ugyanakkor, hogy a dokumentum “keserűséggel tölti el”.

“Úgy értékelem, hogy az idei jelentés általában objektív módon tükrözi a tényleges helyzetet, és kedvezőbb hangnemben szól a kormány és az igazságügyi minisztérium 2019 áprilisa utáni tevékenységéről, mint a korábbi. Kedvező fényben tűnik fel Románia miniszterelnökének az Európai Bizottság elnökével és első alelnökével 2019 júniusában tartott ülésen tett kötelezettségvállalása, hogy ne folytassa a vitatott igazságügyi reformot, és élénkítse az MCV-n belüli párbeszédet – ez meg is történt. A jelentés kellő pontossággal rögzíti, hogy a román állam intézményei és hatóságai milyen módon vettek részt az igazságszolgáltatási rendszer reformjában, valamint a korrupció elleni küzdelemben. Bár a jelentés összességében keserűséggel tölt el, az igazságszolgáltatási minisztériumnak az én mandátumom alatti tevékenysége pozitív visszhangra lelt”- mondta Birchall.

A miniszter ugyanakkor bejelentette, összehívja a romániai MCV-bizottságot, hogy állítsanak össze egy akciótervet a jelentésbe foglalt ajánlások teljesítésére. ” Bár igen zsúfolt választási év előtt állunk, úgy vélem, Románia érdeke a választási érdekek fölött áll, és együtt, egy asztalnál meg tudjuk szabni és meg kell szabnunk, hogy mi a teendő” – fogalmazott.

Orban: ültessük gyakorlatba az MCV-jelentés javaslatait

A megfogalmazott kritikák nagyon komoly elemzését követően gyakorlatba kell ültetni az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimus (MCV) keretében Romániáról készített legfrissebb jelentés javaslatait annak érdekében, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül “megszabaduljon az MCV-től”, fejtette ki Ludovic Orban kijelölt kormányfő kedden.

“Nagyon komolyan elemezni kell a jelentésben szereplő minden kritikát, ellenvetést, kérést és javaslatot. Ezeket össze kell vetni a Velencei Bizottság által kifejtett állásponttal és ütemtervet kell készíteni a javaslatok gyakorlatba ültetésére. A mi álláspontunk nagyon világos. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozattervezetet is kezdeményezett, amelyben szakvéleményt kértünk az Európai Bizottságtól és a Velencei Bizottságtól a büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv, illetve az igazságügyi törvények módosítására. Figyelembe kell vennünk az MCV-ben megfogalmazott álláspontokat és gyakorlatba kell ültetnünk egy ütemtervet, hogy ezektől a kritikáktól megszabaduljunk” – mondta Orban.

Nyomatékosította, “független, mindenki számára egyenlő igazságszolgáltatást szeretne, amely tiszteletben tartaná az alapvető jogokat és szabadságokat, és ne legyen kitéve semmiféle nyomásnak a politikai vezetőség részéről, és amely ugyanakkor betart minden európai szinten megfogalmazott gyakorlatot és szabványt”.

Orban szerint a bírák és ügyészek bűntetteit kivizsgáló ügyészséget (SIIJ) meg kell szüntetni.

“A PNL-nek van erre egy törvénytervezete. A kormány beiktatása után párbeszédet fogunk folytatni az európai partnerekkel, megszabunk egy ütem- és akciótervet, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül megszabaduljon az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanimustól. Ennek megvalósításához csak egy út vezet: ha gyakorlatba ültetjük az MCV-jelentésben megfogalmazott javaslatokat” – hangsúlyozta a PNL elnöke.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.