A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Jönnek az ázsiai vendégmunkások

Jönnek az ázsiai vendégmunkások Románia

Bashar Molhem Szíriában született, de hatéves kora óta Kolozsváron nevelkedik. A 26 éves vállalkozó pár száz eurós befektetéssel 2018 végén megnyitotta Erdély legnagyobb péküzemét, amelynek fő terméke az arab pita. Üzemvezetőt szülőhazájából hozott, és mellé alkalmazott három szír menekültet – egyikük középiskolai tanár –, akik Romániában kértek menedéket. A Romániába érkező vendégmunkásokról a 24.hu közölt egy hosszabb írást.

Zömmel vietnami munkások dolgoznak a Bukarest északi részén épülő, 100-200 ezer eurós luxuslakásokon. Bérük havi nettó 600-700 euró, plusz jár napi három étkezés, a cég buszaival ingáznak az építőtelep és a városszéli munkásszállás között. A kolozsvári Grand Hotel Italia Venezuelából, Brassó környéki szállodák a Fülöp-szigetekről alkalmaztak szobalányokat, konyhai kisegítőket. Az amerikai tulajdonú aradi Astra Rail Tehervagongyár tavaly októberben Indiából szerződtetett 47 hegesztőt.

Csak néhány rövid hír arról, milyen messzire kell nyúlniuk a honi vállalkozásoknak a munkaerőhiány miatt. A munkanélküliség januárban 3,32 százalék volt országos átlagban, de a fejlett erdélyi megyékben, illetve Bukarest környékén szinte érzékelhetetlen, 1-2 százalékos. A külföldön dolgozó romániaiak száma megközelíti a négymilliót, nagyon hiányoznak a munkaerőpiacról, és a szakemberhiány már a gazdasági növekedést fékezi.

A munkáltatói szövetségek kemény lobbival most tűzoltásra kényszerítik a kormányt, mert a családtervezés, a gyerekszületések ösztönzése ugyan jól hangzik, de rém hosszú távú és bizonytalan folyamat. Így most sebtében két rendeletet préselnének ki a szocdem-demokrata-liberális (PSD-ALDE) kormánykoalícióból.

Engedett a kormány

Az egyik már meg is született, mégpedig az EU-n kívüli munkavállalók keretszámának emelésére. 2017-ben 4923 ilyen engedélyt bocsátottak ki, 2018-ban 9442-őt, az idei terv 13.500, amit a munkáltatók máris 20 ezerre emeltetnének. A „legéhesebb” ágazatok az építőipar, az idegenforgalom, az élelmiszeripar és a nehézipar.

Csak a turizmusból ötvenezer dolgozó hiányzik, és hiába emelkedtek a bérek rohamtempóban az elmúlt években, a némi gyakorlatot szerző romániai szobalány, felszolgáló vagy szakács azonnal Nyugat-Európába távozik többszörös fizetésért. Hogy a munkáltatók lobbiereje mekkora, jelzi, hogy elintézték: novembertől már nem kell a messzi tájakról érkezőket kötelezően a 4527 lejes bruttó átlagbéren alkalmazni. Kezdhetnek a 2080 lejes bruttó minimálbéren is, akárcsak a romániaiak.

Persze, nyilván az említett ágazatokban egy külföldi szakmunkásnak ennél jóval többet utalnak a számlájára, de egyéb juttatásokkal is csalogatják őket. Közben a munkáltatók azt is kiharcolták, hogy egyszerűsödjenek a munkavállalás feltételei: például már elegendő bemutatni a külföldi szakmunkás oklevelet, nem szükséges a román oktatási minisztérium jóváhagyása, és a díjszabások is mérséklődtek.

Egyre több a migráns

A másik rendelet már a fiókban lapul, bármikor napirendre kerülhet. Ennek alapján a városi, községi polgármesteri hivataloknak megszabnák, hogy hány, Romániában menekült státusszal rendelkező személyt vegyenek át, biztosítsanak számukra egy évre szociális lakást. 2018-ban kétezer migráns igényelt menekültstátuszt, de csak 464 esetben adták meg. Az elmúlt években azonban a Regionális Integrációs Központokon keresztül már több mint háromezren élhetnek ennek előnyeivel. Egy öttagú szír menekültcsalád a közelmúltban Galacon nyitott kis pékséget, mondván, szívesebben dolgoznak tisztességes megélhetésért Romániában, mint szociális segélyen tébláboljanak Németországban.

Amennyiben ezt a román kormány meglépi, több legyet is üt egy csapásra: szétszórja az országban a háromezer menekültet – esetleg csökkenti az elutasítások számát –; munkára, integrációra kényszeríti őket (a szociális lakás fenntartási költségeinek a felét az állam csak egy évig fizeti); enyhíti a munkaerőhiányt; és nem utolsó sorban brüsszeli vállveregetésben részesül. Arra természetesen nincs bizonyíték, de hátsó gondolat is húzódhat a tervezet árnyékában: az iszlám vallású menekültek ne koncentrálódjanak valamelyik nagyvárosban, nehogy egy szélsőséges romániai iszlám „kulturális egyesület” beszippantsa őket.

Virágzik tehát az ázsiai vendégmunkás biznisz, a romániai munkaerő-közvetítő vállalkozások már szakosodtak is egy-egy országra, a jelek szerint felosztották egymás között a piacot. A vendégmunkások fő „beszerzőhelyei” India, Vietnam, Sri Lanka, Fülöp-szigetek, Nepál, kevésbé Kína.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások