Felhívás!

Jogi gyakorlat Romániában

Jogi gyakorlat Romániában Románia

Anyanyelvhasználat a romániai igazságszolgáltatásban címmel tartott felmérések eredményeivel alátámasztott előadást a kolozsvári székhelyű Jogaink Egyesület csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi tagja a közelmúltban Budapesten. Örvendetes módon a két fiatal székelyföldi jogász nem csak a hiányosságokat tárta a szép számú hallgatóság elé, hanem megoldásokat is javasolt ezek felszámolására. Minderre pedig a magyarországi székhelyű, Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett háromnapos tanácskozás nyújtott lehetőséget.

A nemzetközi egyezmények és szokásrend értelmében, Európában mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz és hatékony védelemhez. Egy-egy országon belül számbeli kisebbségben lévő nemzetiségek esetében azonban, ha az igazságszolgáltatásban nem biztosítják az anyanyelv használatát, ez a jog durván sérül. Hiszen a román bíró nem érti meg például a magyar ügyfél, vádlott vagy tanú anyanyelvű érvelését, illetve vallomását. Az állam nyelvén viszont az érintett lehet, hogy képtelen magát kellőképpen kifejezni, és ezért hátrányos helyzetbe kerül – mutatott rá Petres Kata csíkszeredai ügyvéd a felszólalása során. És ez annak ellenére is így van, hogy Románia Alkotmánya és még egy sor, a büntető és polgári perrendtartást szabályozó törvény biztosítja az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban is. Az előírások gyakorlatba való ültetése ugyanis nincs megoldva, mert a bíróságokról hiányoznak a magyar és román jogi szaknyelvet egyaránt ismerő hivatásos fordítók.

Az egyesület alelnöke Takács Kató Katalin sepsiszentgyörgyi ügyvéd egy általuk elvégzett felmérés eredményeinek tükrében leltározta azokat a nehézségeket, amelyekbe a magyar közösség főleg Székelyföldön élő tagjai ütköznek Romániában egy jogi eljárás folyamán. Ezek egyike a román köznyelv hézagos ismerete és a jogi kifejezések birtoklásának nagymértékű hiánya. Mindkét nyelvet jól ismerő ügyvéd hiányában tehát fordítóra lenne szükség, azonban ezt csak ritkán biztosítják. Ennek főleg eljárásbeli okai vannak, ugyanis ebben az esetben elnapolják a tárgyalást, ami senkinek sem kedvez. Éppen ezért a bíró ilyenkor a teremben jelen lévők közül szokott felkérni valakit a fordításra, aminek a minősége azonban az esetek többségében nem felel meg a követelményeknek. Ezáltal pedig sérülnek az ügyfél érdekei, mert a panaszát nem tudja kellő módon a bíró elé tárni. Gondot okoznak továbbá közösségünk tagjainak az anyanyelvhasználatra vonatkozó hiányos ismeretei, hiszen ebből kifolyólag a meglévő jogaikkal sem tudnak élni. Például a hivatásos fordító igénylésével.

Az ügyvédnő végül a jelenleg fennálló áldatlan állapot megszüntetésének lehetséges módozatait is felsorolta. Ezek egyikét az állandó fordítói jelenlét biztosításában látja a magyarok által nagyobb arányban lakott településeken. Ennek megvalósításához viszont elengedhetetlen a hivatalos fordítók megfelelő bérezésének az állam általi folyósítása. De a bíró magyar nyelvismerete is megoldás lenne, mert így közvetlenül értekezhetne az ügyfelekkel, és maga diktálhatná románul jegyzőkönyvbe az elhangzottakat.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások