Felhívás!

Gheorghiţă: körülbelül 28%-os jelenleg a romániai lakosság átoltottsága

Gheorghiţă: körülbelül 28%-os jelenleg a romániai lakosság átoltottsága Románia

Valeriu Gheorghiţă, a lakosság beoltásáért felelős országos bizottság (CNCAV) vezetője kedden arról számolt be, hogy az oltásra jogosult, 12 évnél idősebb lakosság körében körülbelül 28%-os az átoltottság.

A lakosság átoltottsága tekintetében Bukarest vezeti a rangsort 45,9%-kal, majd Kolozs megye következik 42,6%-kal, Szeben megye 36,18%-kal, Brassó megye 33,8%-kal és Temes megye 33%-kal.

9 megyében 30% feletti, 25 megyében 20% és 30% közötti, és 8 megyében 20% alatti az átoltottsági arány – sorolta a katonaorvos.

A 12-15 éves korosztályban 20.078 tizenévest oltottak be legalább egy adaggal, ami azt jelenti, hogy ebben a korosztályban az oltási lefedettség 2,4%-os.

A 16-19 éves korosztályban ez az arány 15,9%-os, ami abszolút értékben körülbelül 130.478, legalább egy adaggal immunizált fiatalt jelent – mondta a katonaorvos.

117 oltóközpont szünetelteti tevékenységét, 371 csökkentett órarenddel működik

Valeriu Gheorghiţă arról számolt be, hogy a helyhez kötött oltóközpontok közül 117 szünetelteti tevékenységét, 371 központ pedig csökkentett órarenddel működik.

Gheorghiţă e heti beszámolója szerint a döntést az indokolta, hogy a helyhez kötött oltóközpontok mintegy 80%-a kapacitásának kevesebb mint 25%-án működött. A közeljövőben további intézkedéseket hozhatnak az oltóközpontok költséghatékonyságának növelésére.

A költséghatékonyság növelése nem a személyzetet érinti, mert a személyzet a vidéki környezetben folytatja a munkát, hanem a terembérből, takarítási és fertőtlenítési szolgáltatásokból származó költségeket. Ezek az intézkedések ugyanakkor elősegítik a vidéken zajló immunizálási tevékenység felgyorsítását – szögezte le a katonaorvos.

Amennyiben az oltás iránti kereslet ismét növekedni kezd, például azért, mert országunkban is terjedni kezd a koronavírus Delta variánsa, akkor az oltóközpontok ismét az eredeti kapacitáson fognak működni. “A becslések arra utalnak, hogy országunkban is nagy valószínűséggel nőni fog az esetszám a Delta vírustörzs miatt” – mondta Gheorghiţă.

Az oltáskampány vezetője arról is tájékoztatott, hogy A város beoltja a vidéket program keretében a mobil oltócsapatok segítségével 1792 községben végeztek már immunizálást, ez a 2862 község 62,6%-át jelenti. A 871 mobil oltócsapat eddig 91.225 személyt oltott be a falvakban.

Az oltás nem csökkenti a termékenységet vagy nemzőképességet

Teljességgel hamisak azok az állítások, melyek szerint a nemzőképességet vagy termékenységet befolyásolnák a COVID-19 elleni vakcinák – jelentette ki Valeriu Gheorghiţă.

Elmagyarázta, a hamis információk onnan származhatnak, hogy némi hasonlóság van a tüskefehérje és egy másik fehérje, a szincitidin-1 szerkezete között. Utóbbi a méhlepény érésében és fejlődésében játszik szerepet. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a két fehérje között nagyon kevés a hasonlóság. “Felvetődött, hogy a tüskefehérjével szembeni antitestek keresztreakcióba lépnének ezzel a fehérjével is, amely a placenta érésében játszik szerepet, és termékenységi problémákat okozna. Ez egyáltalán nem így történik” – magyarázta az orvos.

Mint elmondta, minden eddigi kutatás arra utal, hogy a COVID-19-ből kigyógyult személyek esetében – akiknél ugyanúgy kialakultak a tüskefehérje elleni antitestek, mint a beoltottaknál – semmi nem utalt arra, hogy csökkent volna a termékenységük. A legutóbb közzétett tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltás nem befolyásolja a férfi nemzőképességet. ‘Alapvetően az ondófolyadék bizonyos paramétereit vizsgálták, és ezek nem változtak a korábbi állapothoz képest, körülbelül két-három héttel a második adag oltás után” – tájékoztatott Valeriu Gheorghiţă.

A CNCAV vezetője cáfolta azokat a híreket is, amelyek szerint az oltás után a tüskefehérje a vérben keringene, és súlyos hatásokat okozna az immunizált személyek szervezetében.

A COVID-19 elleni oltást követően ugyanis a tüskefehérje nagy része azon a helyen található, ahova az oltást beadták. “Ezért hívják tüskefehérjének, mert lényegében egy kampó rögzíti az izomsejtmembránhoz a beadás helyén. Az első adag beadása után végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az oltást követő kettő-négy napban rendkívül kis mennyiségű tüskefehérje kering, és ez a tüskefehérje eltűnik a SARS-CoV-2 elleni antitestek megjelenésével” – magyarázta az orvos, hozzátéve, hogy a második dózis beadása után már a megszokott antigén teszteknél ezerszer érzékenyebb tesztek sem mutattak ki a szervezetben keringő tüskefehérjét.

“Tehát hamis az az elképzelés, hogy az oltás után a tüskefehérje kering a vérben, és súlyos károsodást okoz. Ilyesmi nem fordul elő” – hangsúlyozta Valeriu Gheorghiţă.

A maszk továbbra is fontos eszköz a vírus terjedésének megakadályozásában

A maszk továbbra is fontos eszköz a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megakadályozásában – jelentette ki Valeriu Gheorghiţă.

Leszögezte: a két adagból álló oltások esetében az első adag még nem véd teljes egészében a fertőzéssel szemben, ezért fontos a második adag felvétele is. A Delta vírustörzsről elmondta, hogy kétszer-háromszor nagyobb a súlyos tünetek kialakulásának veszélye azoknál a személyeknél, akik ezt a variánst kapják el. Mindezek miatt fontos, hogy zsúfolt helyeken és főleg zárt terekben továbbra is viseljük a maszkot – tette hozzá.

Azt is elmondta: azok esetében, akik már átestek a COVID-19 valamely korábbi változatán, 20-50%-os az esélye annak, hogy a Delta vírustörzzsel újból megfertőződnek.

Jelenleg Romániában sem az átoltottság, sem az átfertőzöttség nem akkora még, hogy megvédené a lakosságot a Delta vírustörzs terjedésétől és az esetszámok emelkedésétől. Valószínűsíthető, hogy ez augusztus végén, szeptember elején következik be – mondta még Valeriu Gheorghiţă.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.