Felhívás!

Ferenc pápa: a nehézségek ellenére Románia nagyot lépett előre a demokratikus fejlődés útján

Ferenc pápa: a nehézségek ellenére Románia nagyot lépett előre a demokratikus fejlődés útján Románia

A nehézségek ellenére az utóbbi harminc esztendőben Románia nagyot lépett előre a demokratikus fejlődés útján – nyilatkozta pénteken a Cotroceni-palotában Ferenc pápa.

“Örülök, hogy 20 évvel II. János Pál látogatása után ebben a gyönyörű országban lehetek, amikor Románia, az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először, betölti az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Ez egy jó alkalom, hogy áttekintést nyerjünk erről a 30 évről, amely eltelt azóta, hogy Románia felszabadult egy polgári és vallási szabadságot korlátozó rendszer alól, amely elszigetelte a többi európai országtól, és amely ezen túlmenően a gazdaság stagnálásához és a kreatív erők kimerüléséhez vezetett. Ez idő alatt Románia a politikai és társadalmi erők sokaságával, valamint a közöttük folytatott párbeszéd révén demokratikus projektbe kezdett, amelynek célja a vallási szabadság elismerése és az ország tágabb nemzetközi kontextusba való teljes integrációja. El kell ismernünk, hogy a sok nehézség és hiányosság ellenére, Románia nagyot lépett előre ezen az úton” – mondta Ferenc pápa a Cotroceni- palotában, ahol az állami hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testületek képviselőivel találkozott

Hozzátette, hogy “az akarat, hogy előrelépés történjen a civil és társadalmi élet különböző területein (…), sok kreatív erőt szabadított fel, és sok kezdeményezésnek új lendületet adott, ami a 21. századba hozta az országot”.

“Arra buzdítalak, hogy folytassátok a szükséges struktúrák és intézmények megerősítését, nemcsak a polgárok jogos törekvéseinek kielégítéséért, hanem azért is, hogy arra ösztönözze az önök népét, hogy kibontakoztassa mindazt a potenciált, amivel tudjuk, hogy rendelkezik” – tette hozzá a szentatya.

“Lerovom tiszteletemet a Románia fiai és lányai által hozott áldozatok előtt”

Lerovom tiszteletemet a Románia megannyi fia és lánya által hozott áldozatok előtt, akik a magukkal vitt értékekkel és munkájukkal gazdagítják azokat az országokat, ahová kivándoroltak – mondta Ferenc pápa.

A szentagya rámutatott: szeretettel gondol azokra, akik elmentek, “hazafias és testvéri cselekedet”.

“Elsősorban a kivándorlásra gondolok, ami több millió embert érintett, akik elhagyták otthonukat és hazájukat, hogy új munkalehetőségeket és emberhez méltó életet keressenek. (…) Gondolok a sok elnéptelenedett falura, amely megélte, hogy néhány év alatt lakóinak jelentős része elhagyta. Gondolok azokra a következményekre, amivel mindez járhat az életminőségre nézve, és arra, hogy meggyengülnek a kulturális gyökerek, amelyek életet adtak a nehéz időkben”- mondta a szentatya.

Ferenc pápa tisztelettel adózott a román kivándorlóknak.

“Lerovom tiszteletemet a Románia megannyi fia és lánya által hozott áldozatok előtt, akik a magukkal vitt értékekkel és munkájukkal gazdagítják azokat az országokat, ahová kivándoroltak, és munkájuk gyümölcseivel segítik otthon maradt családjukat. (…) Szeretettel gondolni azokra, akik elmentek, hazafias és testvéri cselekedet”- hangsúlyozta a pápa.

Meg kell teremteni a politikai, gazdasági, társadalmi és spirituális erők közötti pozitív együttműködést

“Ahhoz, hogy szembe tudjunk szállni a történelem új szakaszának problémáival, hogy megtaláljuk az igazságos megoldásokat és azt az erőt, amellyel ezeket életbe tudjuk ültetni, meg kell teremteni a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi vezetők közötti pozitív együttműködést. Fontos, hogy járjunk együtt és ne adjuk fel egy állam legnemesebb küldetését: hogy népének javával törődjön” – mondta Ferenc pápa.

A szentatya arról is beszélt, hogy miként lehet létrehozni ezt az együttműködést.

“Ahhoz, hogy együtt mehessünk előre a történelem alakítása érdekében, szükséges, hogy nemesen feladjunk valamennyit saját víziónkból, harmóniát teremtve, amely lehetővé teszi számunkra, hogy biztonságosan haladjunk a közös célok fele (…), ily módon építhető egy befogadó társadalom” – fogalmazott Ferenc pápa.

A szentatya egy olyan társadalom létrejöttét szorgalmazta, ahol a szegényeket nem tekintik “akadályoknak, nemkívánatos személyeknek”, hanem ‘testvéreknek, akiket be kell fogadni a polgári életbe’, és ahol az emberi méltóság képezi a társadalom középpontját.

Johannis: a pápai diplomácia a béke és egyensúly megteremtését segíti elő

A román nép úgy tekint a pápa látogatására, mint bátorításra az emberek közötti igazságosság és szeretet társadalmának kialakításához – mondta Klaus Johannis államfő Ferenc pápához intézett beszédében.

“1999. május 9-én, romániai látogatásának végén II. János Pál pápa azzal az üzenettel távozott, hogy hisz országunk jövőjében, hisz európai elköteleződésében, hisz abban, hogy civilizációnk a híd szerepét tölti be a Nyugat és a Kelet között. Ma kijelenthetem, hogy az akkori üzenet meghozta gyümölcsét, és Románia az egyeséges Európa családjában lelt új útra. Kevesebb mint egy héttel ezelőtt ez az európai út megerősítést nyert az itthon és külföldön élő román állampolgárok révén” – mondta Johannis, hozzátéve, hogy a pápai diplomácia a béke és egyensúly megteremtését segíti elő a világot foglalkoztató kérdésekben.

“Néhány napig Románia védelmezőjének, Szent Andrásnak a földjén lesz, és biztos vagyok benne, Szentatyám, hogy Bukarestben, Iaşi-ban, Csíksomlyón és Balázsfalván is a legnagyobb szeretettel fogadják majd. Megismerheti azt az országot, amelyet Szent János Pál pápa oly szép kifejezéssel élve a Szűzanya kertjének nevezett. Mi örömmel leszünk Róma püspökének házigazdái, hisz az a mi nyelvünk és hitünk bölcsője” – jelentette ki az államfő.

Johannis megemlítette azt is, hogy ebben a félévben Románia tölti be az Európai Unió Tanácsa elnöki tisztségét. “Vigyáznunk kell közös hazánkra, Európára” – fogalmazott Johannis.

“Románia a jó gyakorlat példaképe azzal, ahogy a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartja”

A békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd példáira van szüksége jelenleg Európának – jelentette ki Klaus Johannis beszédében.

“Komplex jelenségekkel teli világunkban Európának talán minden eddiginél nagyobb szüksége van olyan példákra, amelyek a békés együttélést, a többség és kisebbség közötti párbeszédet, a kultúrák közötti dialógust mutatják fel, mert ezek azok a támpontok, amelyek szükségesek a tolerancia és kölcsönös tisztelet megszilárdításához. Románia a jó gyakorlat példaképe azzal a móddal, ahogy a területén élő húsz nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartását biztosította és biztosítja” – fogalmazott az elnök a Cotroceni-palotában tartott beszédében.

Johannis felidézte, hogy a kommunista rezsim idején a hatalom korlátozta a szabadságot és erőszakkal próbálta eltéríteni a lakosságot a kereszténység értékeitől, ma már azonban mindenki félelem nélkül gyakorolhatja vallását, akár román nyelven, akár a nemzeti kisebbségek nyelvén.

Azt is megemlítette, hogy jövőre ünnepli a két ország – a Vatikán és Románia – kétoldalú diplomáciai kapcsolatának 100. évfordulóját. “Románia és a Szentszék között nagyon jók, állandó kommunikáción alapulnak a politikai és diplomáciai kapcsolatok” – szögezte le Johannis.

Az államfő kifejtette, hogy az ortodox többségű Románia számára rendkívül fontos a vallásszabadság biztosítása, a felekezetek közötti párbeszéd és a kölcsönös tisztelet, és ezt a hozzáállást tapasztalják meg a külföldön élő román állampolgárok is, akik a katolikus egyház vendégszeretetét élvezik.

“Szentséged üzenetei empátiára szólítanak, és arra, hogy cselekvően viszonyuljunk a szegénység, az erőszak, a migráció, az emberek közti lelki összhang megbomlása, a környezetrombolás és a konzumerizmus kérdéseihez. A romániai társadalomban nyitott fülekre talál Szentséged szolidaritásra és felelősségre hívó üzenete” – jelentette ki Klaus Johannis.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2019. június 1., 9:25
    ÉRTÉKELÉS: 11

    Nagy lépés…demokratikus fejlődés?! Kissebbség nincs ebben a rohadt országban?! Ők kedves pápa szerinted mit tudnak csinálni hivatalos ügyben? Szorványban magyar iskola, vallásgyakorlás! Több 100 ortodox templom épült Erdélyben ahol nemrég 1! ortodox sem élt!

  • User
    Dátum: 2019. június 3., 18:39
    ÉRTÉKELÉS: 1

    majd nemsokára a mostani többségből is kissebség lesz ,ezt már szépen lezsírozták.majd akkor fogják hányni a keresztet és jajveszékelnek, amikor jönnek nem a Harap Alb ,hanem a magyar keresztenyeket csépelik ,ahogy baromfia funar tette néhany pópával akik a keresztény szeretet bajnokaiként viselkedtek és néhány szerencsétlen ember akinek a kezébe nyomtak magyarellenes táblákat .De mit szól ehhez a preafericitu?a gyűlölet klasszikus megnyilvánulása a bizánci- görög tűz és gyűlölet.