Igen egy csúcs kommunista ki többet tett egymaga Háromszékert mint az összes 89 utáni magyar politikus. Nyugodjon békében!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Hosszú politikai pályafutása kezdeteként Király Károly 1945-ben csatlakozott a kommunista ifjúsági mozgalomhoz. 1957 és 1965 között a Magyar Autonóm Tartomány Ifjú Munkás Szövetségének a titkára, majd 1968-tól 1972-ig Kovászna megye kommunista pártbizottságának első titkára volt. Az egyre inkább magyarellenessé és diktatórikussá váló pártpolitika elleni tiltakozása jeléül 1972-ben lemondott állami és párttisztségeiről. Ezt követően politikai kegyvesztett lett, karánsebesi majd marosvásárhelyi gyárak vezetésével bízták meg. A kommunista diktatúra utolsó évtizedeiben több beadványban tiltakozott a magyarság jogfosztása ellen.
Az 1989-es rendszerváltozás után részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalapításában, és a Nemzeti Megmentési Front tanácsának az alelnökévé választották. Hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem az autonómia igényének a bejelentésével lépett színre az új romániai politikában. 1990 májusában a román parlament felsőházának, a Szenátusnak az alelnöke lett. A román parlament tagjai közül egyedüliként nem vett részt 1991-ben az új alkotmány megszavazásán, az alaptörvény kisebbségellenes passzusai miatt, ezért megfosztották szenátori mandátumától.
Az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2015 novemberében. Az elismerést Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át a Parlamentben.
(MTI)
Igen egy csúcs kommunista ki többet tett egymaga Háromszékert mint az összes 89 utáni magyar politikus. Nyugodjon békében!
Mikor 1968 és 1972 között? Igen Dukász Annáért!
Aki ismerte 1988 ban az biztos, hogy azt mondja amit az elozo hozza szolo.
Há azért legyünk komolyak. 1972-ben nem börtönbe küldték vagy tették el láb alól a díszellenállót, hanem Karensebesre egy faipari kombinát vezérigazgatójának, majd 1978-ban a marosvásárhelyi konzervgyár igazgatójának. 1989-ben is talpra esett, mint egy Moszkvában képzett macska: Iliescu helyettese lett, s elhúzott Marosvásárhelyről Bukarestbe, onnan figyelte végig az 1990-es márciusi eseményeket. Aztán a román szenátusban is valmi főgóré volt, majd elhúzott Magyarországra és írógatta önfényező emlékíratait.
Há ilyenkor mit szoktak mondani? Isten nyugtassa, egy erdélyi magyar csúcskommunistával kevesebb.