Igen egy csúcs kommunista ki többet tett egymaga Háromszékert mint az összes 89 utáni magyar politikus. Nyugodjon békében!

Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Hosszú politikai pályafutása kezdeteként Király Károly 1945-ben csatlakozott a kommunista ifjúsági mozgalomhoz. 1957 és 1965 között a Magyar Autonóm Tartomány Ifjú Munkás Szövetségének a titkára, majd 1968-tól 1972-ig Kovászna megye kommunista pártbizottságának első titkára volt. Az egyre inkább magyarellenessé és diktatórikussá váló pártpolitika elleni tiltakozása jeléül 1972-ben lemondott állami és párttisztségeiről. Ezt követően politikai kegyvesztett lett, karánsebesi majd marosvásárhelyi gyárak vezetésével bízták meg. A kommunista diktatúra utolsó évtizedeiben több beadványban tiltakozott a magyarság jogfosztása ellen.
Az 1989-es rendszerváltozás után részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalapításában, és a Nemzeti Megmentési Front tanácsának az alelnökévé választották. Hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem az autonómia igényének a bejelentésével lépett színre az új romániai politikában. 1990 májusában a román parlament felsőházának, a Szenátusnak az alelnöke lett. A román parlament tagjai közül egyedüliként nem vett részt 1991-ben az új alkotmány megszavazásán, az alaptörvény kisebbségellenes passzusai miatt, ezért megfosztották szenátori mandátumától.
Az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2015 novemberében. Az elismerést Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át a Parlamentben.
(MTI)
Igen egy csúcs kommunista ki többet tett egymaga Háromszékert mint az összes 89 utáni magyar politikus. Nyugodjon békében!
Mikor 1968 és 1972 között? Igen Dukász Annáért!
Aki ismerte 1988 ban az biztos, hogy azt mondja amit az elozo hozza szolo.
Há azért legyünk komolyak. 1972-ben nem börtönbe küldték vagy tették el láb alól a díszellenállót, hanem Karensebesre egy faipari kombinát vezérigazgatójának, majd 1978-ban a marosvásárhelyi konzervgyár igazgatójának. 1989-ben is talpra esett, mint egy Moszkvában képzett macska: Iliescu helyettese lett, s elhúzott Marosvásárhelyről Bukarestbe, onnan figyelte végig az 1990-es márciusi eseményeket. Aztán a román szenátusban is valmi főgóré volt, majd elhúzott Magyarországra és írógatta önfényező emlékíratait.
Há ilyenkor mit szoktak mondani? Isten nyugtassa, egy erdélyi magyar csúcskommunistával kevesebb.