Uniós pénzeket érintő csalással és pénzmosással gyanúsított bűnbandát lepleztek le Temes megyében
Európai uniós és hazai alapokat érintő csalással és pénzmosással gyanúsított bűnband...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A tervezet szerint a SIIJ által vizsgált ügyeket nem a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hanem a legfőbb ügyészség, illetve a megyei táblabíróságok mellett működő ügyészségek veszik át, a SIIJ hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálása pedig ezen vádhatóságok 42 kijelölt ügyészére fog hárulni.
A legfőbb ügyészségről kinevezett 12 ügyész hatáskörébe tartozik majd a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a táblabíróságok, a katonai ítélőtábla bírái és ügyészei által elkövetett esetleges törvénytelenségek kivizsgálása. A megyei táblabíróságokról két-két kiválasztott ügyész a bíróságok, törvényszékek és katonai bíróságok bíráit és ügyészeit érintő ügyekben vizsgálódhat.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a hétfői kormányülés elején a kormányprogram és a – Románia európai uniós tagságával összefüggő – Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) fontos célkitűzésének nevezte a SIIJ felszámolását. Brüsszel szerint a különleges ügyészi részleget az igazságszolgáltatás megfélemlítésének és ellenőrzésének szándékával hozta létre a korábbi szociáldemokrata (PSD) kormány.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetég (USR) és a korábbi korrupcióellenes tüntetéseket szervező civil szervezetek bírálták a SIIJ felszámolásáról szóló kormányzati tervezetet. Szerintük Brüsszel sem fogja megszüntetni Románia igazságügyi monitoringját – az ország schengeni csatlakozásának egyik akadályát -, ha a “különleges ügyészi részleg” helyett majd “különleges ügyészek” fogják politikai ellenőrzés alatt tartani az igazságszolgáltatást.
A SIIJ-t a 2016-2020-as parlamenti ciklus baloldali (a PSD körül alakult) kormánytöbbsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a korrupcióellenes ügyészségtől a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel. A DNA módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.
A SIIJ felszámolásáról kiéleződött vita volt az egyik oka a 2020-as választások nyomán (a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és az USR részvételével) alakult jobbközép kormánykoalíció tavalyi felbomlásának. A mostani PNL-PSD-RMDSZ nagykoalíciót létrehozó pártok úgy akarnak eleget tenni a SIIJ felszámolásáról szóló brüsszeli elvárásnak, hogy a bírák és az ügyészek dossziéi ne kerüljenek vissza a DNA-hoz.
A SIIJ felszámolását célzó tervezet kormányzati törvénykezdeményezésként kerül a parlament elé.
Az igazságügyben elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály (SIIJ) felszámolásáról szóló törvénytervezet nem jelent előrelépést a magas szintű korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételében – véli a korrupcióellenes ügyészség. A DNA szerint a kormány által hétfőn jóváhagyott javaslat voltaképpen 16 struktúrával helyettesít egyet.
Keddi közleményében a vádhatóság leszögezi, támogatja a SIIJ felszámolását, de továbbra is amellett foglal állást, hogy vissza kell utalni a DNA hatáskörébe a bírákat és ügyészeket érintő korrupciós ügyek kivizsgálását.
“Egy olyan országban, mint Románia, ahol a közvélemény továbbra is erőteljesen érzékeli a korrupciót, az ez elleni küzdelem nem tévesztheti szem elől az állam működéséhez elengedhetetlenül fontos ágazatokat, például az igazságszolgáltatást. A DNA hatáskörének ily módon történő csorbítása a magas és közepes szintű korrupció elleni küzdelem széttöredezéséhez, hatékonyságának csökkenéséhez vezethet” – fogalmaznak.
A közlemény aláírói szerint ezt igazolja az is, hogy amióta a SIIJ vette át az ilyen ügyek kivizsgálását, egyetlen vádemelés sem történt bírák vagy ügyészek ellen, míg a 2002 és 2018 közötti időszakban 161 bírót és ügyészt állított bíróság elé a DNA, akik közül 117-et elítéltek, több bírósági eljárás pedig még folyamatban van.
Az ügyészek szakosodásának, illetve a korrupció leküzdésére specializálódott intézményeknek a szükségességét egyértelműen előírják azok a nemzetközi egyezmények is, amelyekhez Románia is csatlakozott, ugyanakkor az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek is több ízben állást foglaltak emellett – érvelnek a közlemény megszövegezői.
Hozzáteszik, a kormány tervezete, bár felszámolná a SIIJ-t, nem jelent előrelépést a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételében, éppen ellenkezőleg, egyetlen struktúra helyét 16 másik venné át, ami az erőforrások és hatáskörök “szétforgácsolódásához” vezetne, és nem erre szakosodott ügyészek foglalkoznának a bírák és ügyészek korrupciós ügyeivel.
A DNA bírálja az ügyészek kiválasztásának a tervezet által előírt eljárását is, úgy véli, ez sem szolgálja a nyomozások szakmaiságát és hatékonyságát.
(MTI/Agerpres)