Felhívás!

Elfogadta a kormány a különleges ügyészi részleg felszámolásáról szóló tervezetet

Elfogadta a kormány a különleges ügyészi részleg felszámolásáról szóló tervezetet Románia

Elfogadta a kormány hétfőn az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ) felszámolásáról szóló törvénytervezetet.

A tervezet szerint a SIIJ által vizsgált ügyeket nem a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hanem a legfőbb ügyészség, illetve a megyei táblabíróságok mellett működő ügyészségek veszik át, a SIIJ hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálása pedig ezen vádhatóságok 42 kijelölt ügyészére fog hárulni.

A legfőbb ügyészségről kinevezett 12 ügyész hatáskörébe tartozik majd a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a táblabíróságok, a katonai ítélőtábla bírái és ügyészei által elkövetett esetleges törvénytelenségek kivizsgálása. A megyei táblabíróságokról két-két kiválasztott ügyész a bíróságok, törvényszékek és katonai bíróságok bíráit és ügyészeit érintő ügyekben vizsgálódhat.

Nicolae Ciucă miniszterelnök a hétfői kormányülés elején a kormányprogram és a – Románia európai uniós tagságával összefüggő – Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) fontos célkitűzésének nevezte a SIIJ felszámolását. Brüsszel szerint a különleges ügyészi részleget az igazságszolgáltatás megfélemlítésének és ellenőrzésének szándékával hozta létre a korábbi szociáldemokrata (PSD) kormány.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetég (USR) és a korábbi korrupcióellenes tüntetéseket szervező civil szervezetek bírálták a SIIJ felszámolásáról szóló kormányzati tervezetet. Szerintük Brüsszel sem fogja megszüntetni Románia igazságügyi monitoringját – az ország schengeni csatlakozásának egyik akadályát -, ha a “különleges ügyészi részleg” helyett majd “különleges ügyészek” fogják politikai ellenőrzés alatt tartani az igazságszolgáltatást.

A SIIJ-t a 2016-2020-as parlamenti ciklus baloldali (a PSD körül alakult) kormánytöbbsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a korrupcióellenes ügyészségtől a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel. A DNA módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.

A SIIJ felszámolásáról kiéleződött vita volt az egyik oka a 2020-as választások nyomán (a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és az USR részvételével) alakult jobbközép kormánykoalíció tavalyi felbomlásának. A mostani PNL-PSD-RMDSZ nagykoalíciót létrehozó pártok úgy akarnak eleget tenni a SIIJ felszámolásáról szóló brüsszeli elvárásnak, hogy a bírák és az ügyészek dossziéi ne kerüljenek vissza a DNA-hoz.

A SIIJ felszámolását célzó tervezet kormányzati törvénykezdeményezésként kerül a parlament elé.

DNA: a kormány elképzelése szerint 16 struktúra venné át egynek a helyét

Az igazságügyben elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály (SIIJ) felszámolásáról szóló törvénytervezet nem jelent előrelépést a magas szintű korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételében – véli a korrupcióellenes ügyészség. A DNA szerint a kormány által hétfőn jóváhagyott javaslat voltaképpen 16 struktúrával helyettesít egyet.

Keddi közleményében a vádhatóság leszögezi, támogatja a SIIJ felszámolását, de továbbra is amellett foglal állást, hogy vissza kell utalni a DNA hatáskörébe a bírákat és ügyészeket érintő korrupciós ügyek kivizsgálását.

“Egy olyan országban, mint Románia, ahol a közvélemény továbbra is erőteljesen érzékeli a korrupciót, az ez elleni küzdelem nem tévesztheti szem elől az állam működéséhez elengedhetetlenül fontos ágazatokat, például az igazságszolgáltatást. A DNA hatáskörének ily módon történő csorbítása a magas és közepes szintű korrupció elleni küzdelem széttöredezéséhez, hatékonyságának csökkenéséhez vezethet” – fogalmaznak.

A közlemény aláírói szerint ezt igazolja az is, hogy amióta a SIIJ vette át az ilyen ügyek kivizsgálását, egyetlen vádemelés sem történt bírák vagy ügyészek ellen, míg a 2002 és 2018 közötti időszakban 161 bírót és ügyészt állított bíróság elé a DNA, akik közül 117-et elítéltek, több bírósági eljárás pedig még folyamatban van.

Az ügyészek szakosodásának, illetve a korrupció leküzdésére specializálódott intézményeknek a szükségességét egyértelműen előírják azok a nemzetközi egyezmények is, amelyekhez Románia is csatlakozott, ugyanakkor az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek is több ízben állást foglaltak emellett – érvelnek a közlemény megszövegezői.

Hozzáteszik, a kormány tervezete, bár felszámolná a SIIJ-t, nem jelent előrelépést a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételében, éppen ellenkezőleg, egyetlen struktúra helyét 16 másik venné át, ami az erőforrások és hatáskörök “szétforgácsolódásához” vezetne, és nem erre szakosodott ügyészek foglalkoznának a bírák és ügyészek korrupciós ügyeivel.

A DNA bírálja az ügyészek kiválasztásának a tervezet által előírt eljárását is, úgy véli, ez sem szolgálja a nyomozások szakmaiságát és hatékonyságát.

(MTI/Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.