Felhívás!

Az EMSZ és az EMNT is elítéli a Trianon-törvény elfogadását

Az EMSZ és az EMNT is elítéli a Trianon-törvény elfogadását Románia

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei közös nyilatkozatban nyomatékosították, hogy június 4-ét a trianoni békediktátum aláírásának napját gyásznapnak tekintik, és bármit is ír elő az évforduló megünnepléséről szóló törvény,  szövetség nem vesz részt évfordulós rendezvényeken.

Csomortányi István és Mezei János az MTI-hez pénteken eljuttatott nyilatkozatban arra reagáltak, hogy Klaus Iohannis elnök szerdán kihirdette a június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

Az EMSZ vezetői kinyilvánították: elfogadhatatlannak tartják, hogy több mint száz évvel a magyarság “legnagyobb nemzeti sorstragédiáját” jelentő békediktátum aláírása után a román döntéshozók “még mindig nem tudtak felülemelkedni az idejét múlt nemzetállami reflexeken, s a mostanihoz hasonló nyílt provokációval nehezítik meg az amúgy sem zökkenőmentes román-magyar megbékélés folyamatát”.

Különösen felháborítónak találták, hogy a törvényt kihirdető román elnök “ma Európában a kisebbségek megmentőjeként tetszeleghet”. Szerintük a törvény kihirdetése Klaus Iohannist “napjaink kisebbségellenes és gyűlöletkeltő közéleti szereplőinek a szégyenpadjára száműzi”.

A társelnökök felróják, hogy miközben Romániának a koronavírus-járvány miatt eddig soha nem látott nehézségekkel kell megbirkóznia, a bukaresti döntéshozók nem az egyre inkább elmélyülő gazdasági-, társadalmi- és egészségügyi válság megoldására koncentrálnak, hanem a magyar kártyát kijátszván arra törekednek, hogy interetnikus feszültségkeltéssel leplezzék alkalmatlanságukat.

“Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként határozottan visszautasítjuk ezt a gyakorlatot, és megismételjük korábbi álláspontunkat: június 4-e számunkra gyásznap, így ennek megfelelően a továbbiakban sem látunk okot az ünneplésre, s nem is veszünk részt ilyen jellegű megmozdulásokon” – áll az EMSZ társelnökei: Csomortányi István és Mezei János nyilatkozatában.

EMNT: semmi okunk az ünneplésre legnagyobb nemzeti tragédiánk évfordulóján

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint az erdélyi magyaroknak semmi okuk az ünneplésre legnagyobb nemzeti tragédiájuk évfordulóján.

Az EMNT emlékeztetett arra, hogy az elnök az alkotmánybíróságra is elküldte, a parlamentnek is visszaküldte a törvénytervezetet, de az alkotmánybírák alkotmányosnak találták a parlament pedig ismét elfogadta, így az államelnök köteles volt kihirdetni a törvényt. Úgy vélte azonban, hogy éppen az államelnök magyarellenes megnyilvánulásai engedtek teret a hasonló kezdeményezéseknek.

“December 1. vagy június 4. lehet a románság nemzeti ünnepe, az állami ünneppé nyilvánítás azonban sértő azokra nézve, akiknek ez a nap az idegen uralom alá kerülést, évszázados elnyomatást, megaláztatást és jogfosztást jelent. Nekünk, erdélyi magyaroknak, a jelenlegi Románia területén élő őshonos nemzeti közösségként, semmi okunk az ünneplésre legnagyobb nemzeti tragédiánk évfordulóján” – áll a dokumentumban.

Az EMNT emlékeztetett arra, hogy június 4-ét a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. “Június 4-én mi továbbra is emlékezni fogunk, és nem ünnepelni” – tette hozzá.

A nemzeti tanács szerint a most elfogadott törvény károkat okoz a román-magyar kapcsolatok terén, és nem szolgálja a két nemzet együttműködését. Szerinte a “kényszerünnepnap” megalázó, az erdélyi interetnikus környezetében fölösleges feszültségeket kelt.

Az “gyökeresen ellentétes az olyan egyetemes európai értékekkel, mint minden ember egyenlő méltósága, a kulturális önazonossághoz való jog, nem szólva a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról” – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások