Alkotmányellenes a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet

Alkotmányellenes a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet Románia

Elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt a lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról elfogadott törvénytervezet, amely jogalapot teremtett volna minden olyan, az utóbbi 13 évben hozott jogerős ítélet megkérdőjelezésére, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékokat használtak fel.

Az alkotmánybíróság szerdai határozatában valamennyi óvásnak helyt adott, amelyet a jobbközép ellenzék, Klaus Johannis államfő és a legfelsőbb bíróság terjesztett be a törvénytervezet ellen.

A bukaresti szociálliberális kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata és Călin Popescu Tăriceanu liberális házelnök által kezdeményezett jogszabályt tavaly novemberben szavazta meg a képviselőház. A törvény feloldotta volna annak a – legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott – határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót.

A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a CSAT-határozatra alapozva születtek az évek során titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását. A törvény azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldotta volna, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) kötött a hírszerzés.

Szerdán hozott határozata indoklását később teszi közzé az alkotmánybíróság. Médiaértesülések szerint a jogszabály azért bukta el a normakontrollt, mert a különböző dokumentumok titkosításának feloldása nem a parlament, hanem a kormány vagy az iratot kibocsátó intézmények hatáskörébe tartozik.

A szociálliberális kormánytöbbség azt hangoztatja, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. A jobboldali ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért korlátozzák az igazságszolgáltatás mozgásterét, és azért próbálják enyhíteni a büntetőjog korrupcióellenes szigorát, hogy megússzák a börtönt.

A most alkotmánysértőnek minősített törvénytervezet nem az egyedüli olyan próbálkozása a bukaresti kormánynak, amellyel megkérdőjelezné a korábbi jogerős ítéleteket. Az utóbbi hetekben a jobboldali ellenzék, Klaus Johannis államfő és az Európai Bizottság éles kritikáját váltotta ki a kormány úgynevezett “perújítási rendeletének” tervezete is. Az igazságügyi miniszter bejelentése szerint a kormány azok számára akar jogorvoslati lehetőséget teremteni, akiket a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai ítéltek el az utóbbi öt évben. Ezeket a tanácsokat ugyanis – egy alkotmánybírósági döntés értelmében – 2014 óta rendre szabálytalanul sorsolták ki.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.