Az Európai Gyógyszerügynökség megkezdte a Szputnyik V vizsgálatát
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) megkezdte az or...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Stephen Barclay szerdán a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán vett részt. A bizottság elnöke, Hilary Benn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője – megkérdezte, hogy ha szombatig nincs olyan Brexit-megállapodás, amelyet a brit parlament is elfogadott, Johnson a nap végéig megírja-e a kilépés halasztását kezdeményező levelét az EU-nak, ahogy azt a törvény előírja.
Barclay kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez, “ahogy azt a miniszterelnök is többször leszögezte”.
Hilary Benn volt a kezdeményezője annak a szeptemberben elfogadott – a kormányzó Konzervatív Párt számos, a frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott – törvénynek, amely szerint ha október 19-éig a brit parlament nem járul hozzá az új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak már aznap kezdeményeznie kell az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.
A kilépés további – immár harmadik – halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Stephen Barclay az alsóházi Brexit-bizottság elnökének kérdésére válaszolva kijelentette azt is, hogy ha szombatig nem lesz elfogadott Brexit-megállapodás, Johnson eleget tesz azoknak a kötelezettségeinek is, amelyeket bíróság előtt vállalt.
A Brexit-ügyi miniszter ezzel arra a dokumentációra utalt, amelyet a brit kormány jogi képviselői a hónap elején terjesztettek be a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság elé.
E dokumentum szerint ha az előírt október 19-i határidőig nincs elfogadott Brexit-megállapodás és a brit parlament addig nem járul hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem, Boris Johnson legkésőbb a határidő napján elküldi a Brexit halasztását kezdeményező levelet az Európai Tanács elnökének.
A jogi dokumentum beterjesztésének előzményeként az Edinburghban ülésező Court of Session tanácsához jogászok és skót parlamenti képviselők olyan keresetet terjesztettek be, amely kimondatná a bírósággal, hogy elfogadott Brexit-megállapodás híján Johnsont jogi eszközökkel kényszeríteni lehet a kilépés halasztásának kezdeményezésére.
A skóciai bíróság a jövő hétre halasztotta a jogerős végzést a kereset ügyében.
A brit kormány e hónap elején új Brexit-megállapodási javaslatot terjesztett be az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.
E tervezetről napok óta folyamatosan zajlanak a tárgyalások Brüsszelben. Stephen Barclay Brexit-miniszter a szerdai londoni alsóházi meghallgatáson azt mondta: csak az előző 24 órában 11 uniós vezetővel tárgyalt, és tapasztalatai szerint általános a kívánalom az EU részéről a megállapodás elérésére.
Leo Varadkar ír miniszterelnök azonban szerdán egy dublini üzleti rendezvényen azt mondta, hogy továbbra is számos probléma vár megoldásra, mindenekelőtt abban a kérdésben, hogy a Nagy-Britannia és az ír sziget – vagyis Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság és Észak-Írország – közötti áruforgalmat milyen módon lehet ellenőrizni a Brexit után.
Az egész Brexit-folyamat legégetőbb kérdése, hogy Észak-Írország milyen vámjogi viszonyrendszerben maradjon az EU-val, hiszen a 499 kilométeres ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.
A legnagyobb britpárti protestáns észak-írországi erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – folyamatosan hangoztatja, hogy semmiféle olyan megoldást nem hajlandó elfogadni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.
(MTI)