Az EU támogatást nyújt az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamoknak

Az Európai Bizottság 248 millió eurót biztosít a háborús menekülteket fogadó azon öt európai uniós tagállam támogatására, amelyekre ebből a szempontból a legnagyobb terhet rótta Oroszország Ukrajna elleni háborúja – közölte a brüsszeli testület szerdán. A döntés Romániára és Magyarországra is vonatkozik.

Az uniós bizottság közleménye szerint Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország kap szükséghelyzeti támogatást, a források a kedvezményezett tagállamok menekültellátási és határigazgatási rendszereit hivatottak támogatni.

A belügyi pénzalapokból származó forrásokat a kedvezményezett tagállamok arra használhatják fel, hogy azonnali segítséget – egyebek mellett élelmiszersegélyt, közlekedési szolgáltatásokat, ideiglenes szálláshelyeket – biztosítsanak azoknak az embereknek, akik az orosz támadás miatt menekültek el Ukrajnából. A tagállamok a forrást emellett felhasználhatják arra, hogy növeljék a külső uniós határok igazgatására szolgáló kapacitásaikat.

A bizottsági közlemény szerint a civil társadalmi szervezetek, valamint a helyi és regionális hatóságok szintén kulcsszerepet játszanak a segítségnyújtásban, ezért – mint írták – a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a sürgősségi támogatásból ők is részesüljenek.

A támogatásról szóló szerdai döntés előzménye az Ukrajna megsegítésére április 9-én rendezett globális adományozói konferencia volt, ahol az Európai Bizottság vállalta, hogy 400 millió euró értékhatárig támogatást biztosít a menekültek támogatására a leginkább érintett tagállamokban.

Ismertették a terveket Ukrajna újjáépítésének segítésére

Az Európai Bizottság szerdán ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére, s ennek keretében makroszintű európai uniós pénzügyi támogatást javasolt Kijev javára egy 9 milliárd eurót elérő összegű kölcsön formájában 2022 folyamán.

Brüsszeli közleményében a testület kiemelte: jelentős pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség Ukrajna háborús károkat követő újjáépítéséhez. Miközben Oroszország folytatja háborúját, még nem lehet tudni, hogy összességében milyen szükségletekkel jár majd Ukrajna újjáépítése, azonban már most fontos elkezdeni megtervezni a nemzetközi erőfeszítés fő építőelemeit. Az Európai Unió készen áll arra, hogy kivegye a részét az ukrajnai alapvető szolgáltatások fenntartásában, a humanitárius szükségletek kezelésében és a leglényegesebb megsemmisített infrastruktúrák helyreállításában – írta az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv.

A bizottsági terv szerint egy nemzetközi koordinációs platform jönne létre, amelyet az Európai Bizottság és az ukrán kormány közösen irányít. A platform összefogná a támogató partnereket és szervezeteket, köztük az uniós tagállamokat, más két- és többoldalú partnereket és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket. A platform által jóváhagyott, igényfelmérésen nyugvó újjáépítési terv szolgálna alapul ahhoz, hogy az Európai Unió és a többi partner meghatározza a finanszírozásra kiválasztott kiemelt területeket és az egyedi projekteket. A platform koordinálná a finanszírozási forrásokat és felhasználásuk optimalizálása érdekében a rendeltetésüket, valamint nyomon követné a terv végrehajtása terén elért eredményeket.

Jelentős hangsúlyt kapnak a jogállamisági reformok és a korrupció elleni küzdelem, az uniós éghajlat-, környezetvédelmi és digitális szakpolitikákkal és normákkal összhangban álló beruházások pedig segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy megerősödve és ellenállóbban épüljön újjá az orosz támadások okozta pusztításból – közölték.

Az újjáépítési terv előmozdítására a bizottság egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolta, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinációjából állna. Igazodna azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket Ukrajna újjáépítése és az európai integráció felé vezető úton való támogatása jelent, továbbá olyan egyedi irányítási struktúrával rendelkezne, amely biztosítja Ukrajna teljes körű szerepvállalását – tette hozzá az Európai Bizottság.

A védelmi kiadások fokozását sürgetik

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt szerdán az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére, a védelmi beruházások hiányosságainak kezelésére, egyúttal a védelmi kiadások fokozását és összehangolását sürgette az Európai Unión belül.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a javaslat bemutatásakor elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentős hatással van az európai védelemre, ami a tagállamok katonai kiadásainak növekedését teszi szükségessé.

A bizottsági javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy közösen, jobban és hasznosabban fektessenek védelmi kapacitásaik bővítésébe. A védelmi együttműködés előmozdítására irányuló uniós kezdeményezés pedig hozzájárul a méltányosabb transzatlanti tehermegosztás és a NATO-n belüli hatékonyabb európai hozzájárulás megerősítéséhez – mondta a főképviselő.

Emlékeztetett: Ukrajna orosz megtámadásának következményeként az EU-tagállamok már megállapodtak védelmi költségvetésük közel 200 milliárd eurós növeléséről az elkövetkező években. Megjegyezte: 1999 és 2021 között az EU védelmi kiadásai mindössze 20 százalékkal nőttek, szemben az Egyesült Államok 66 százalékos, Oroszország 292 százalékos és Kína 592 százalékos emelkedésével. Összehangolt megközelítés nélkül a katonai beruházások csak további széttagoltsághoz és az eddig elért eredmények felmorzsolódásához vezethetnek – mondta. A védelmi ipari képességek közös beszerzésére az uniós bizottság rövid távú uniós eszközt javasol, hogy támogassa a tagállamok együttműködését a legsürgetőbb és legfontosabb hiányosságok pótlására. Az Európai Bizottság a következő két év alatt erre a célra 500 millió euró uniós költségvetést különít el – közölte Borrell.

A katonai képességbeli hiányosságok kezelésére a brüsszeli bizottság a készletek feltöltését, a szovjet korszak örökölt rendszereinek helyettesítését, valamint a lég- és rakétavédelmi rendszerek megerősítését javasolta. A testület emellett sürgette, hogy a tagállamok dolgozzanak ki konkrét közép- és hosszú távú stratégiai terveket a légi, a szárazföldi, a tengeri, az űr- és kibervédelmi területen – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

(MTI)