Maia Sandu: Moldova az Európai Unióhoz tartozik

Moldova a szabad világ része kíván maradni, Európa részeként képzeli el a jövőjét, az unió értékeit sajátjaként vallja, Moldova az Európai Unióhoz tartozik – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök Brüsszelben, az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén szerdán.

Maia Sandu, a Moldova-EU társulási megállapodásról tartott EP-vitán mindenekelőtt emlékeztett arra, hogy országa hivatalosan idén márciusban kérelmezte az EU-tagságot.

Hangsúlyozta: Moldova számára az uniós csatlakozás a szabadság, a béke, a fellendülés útját jelenti. Noha számos reformra van szükség a csatlakozás eléréséhez, az uniós tagság minden nehézséget és munkát megér – mondta.

„Bízunk az Európai Unióban, az európai jövőben, noha tisztában vagyunk azzal is, hogy uniós szintű politikai döntéseket kell hozni a tagság érdekében. Azt is tudjuk, hogy ezek nem könnyű döntések, de a moldovai tagjelölti státusz megadása helyes döntés lesz” – fogalmazott.

Kijelentette: az ország már most az európai közösség része. Európai a nyelve, a történelme, az értékrendje, a politikai berendezkedése, és hozzájárul a közjóhoz. A békét és a kompromisszumot részesíti előnyben a konfrontációval szemben. A moldovai demokrácia erősödik, elkötelezte magát a korrupcióval szembeni küzdelem, a jogállamiság, valamint az igazságszolgálatás függetlensége mellett. Gazdasága és kereskedelme egyre szorosabban kapcsolódok az európai piachoz – emelte ki.

„Tudjuk, hogy a csatlakozási folyamat hosszú és bonyolult. Moldova nem akarja lerövidíteni ezt az utat, a csatlakozást az elért eredmények és érdemek alapján kell megítélni. Moldova azonban gyakorlatias és stratégiai politikai rugalmasságot vár az európai tagállamok részéről. A csatlakozás lehetősége ugyanis erős jelzés lenne a moldovaiak számára az Európai Unió támogatásáról. Az EU-csatlakozás a fényt jelenti az alagút végén” – tette hozzá a moldovai elnök.
    
Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatában az Európai Unió szolidaritását hangsúlyozta Moldovával, és elismerését fejezte ki az Ukrajnából menekülők befogadásában tanúsított magatartásáért. Kijelentette: az EU támogatja az ország önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, beleértve a Dnyeszteren túli területeket is. Elismerve az ország európai törekvéseit, az uniós diplomácia vezetője kiemelte, hogy az EU elkötelezett a Moldovával fenntartott kapcsolatainak további elmélyítése mellett.

EP: az EU-nak meg kell adnia Moldovának a tagjelölti státuszt

Az Ukrajna elleni orosz háború fényében az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön arra szólították fel az Európai Uniót, hogy a tagjelölti státusz megadásával nyújtson stratégiai támogatást Moldovának. Felszólítottak arra is, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával – tájékoztatott az uniós parlament a brüsszeli plenáris ülésen történtekről.

A Moldovával kötött uniós társulási megállapodás éves végrehajtási jelentéséről szóló – 512 igen szavazattal, 43 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott – állásfoglalásban az EP-képviselők arra figyelmeztettek, hogy a romló biztonsági helyzet mellett az Ukrajna elleni orosz háború aránytalanul érintette Moldovát.

Chișinău március 3-án – a háború kezdete után – benyújtott EU-csatlakozási kérelmét az EP-képviselők üdvözölték, és felszólították az uniós intézményeket, hogy az ország „érdemei alapján” adjanak tagjelölti státuszt Moldovának Ukrajnával és Grúziával együtt.

Kijelentették: az Európai Bizottságnak segítenie kell Moldovát az uniós tagság előkészítését szolgáló, hiteles előcsatlakozási stratégia kidolgozásában. Hangsúlyozták továbbá, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia csatlakozási kérelmei új fejezetet nyitnak európai integrációjukban, és ezt a szakaszt a meglévő társulási megállapodások, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtására irányuló erőfeszítéseknek kell jellemezniük.

Emlékeztettek az igazságszolgáltatás és a jogállamiság területét értinő reformok előmozdítására, valamint a korrupció és az oligarchikus struktúrák elleni küzdelem fontosságára is.

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta azokat a határozatokat is, amelyekben felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Kiemelték: annak ellenére, hogy mindkét ország teljesítette az EU által meghatározott feltételeket, és tartós eredményeket ért el, a Tanács eddig nem nyitotta meg velük a csatlakozási tárgyalásokat. Ez aláássa a közvélemény hozzáállását EU-hoz, és komoly veszélyt jelent a bővítési politika egészére nézve – hívták fel a figyelmet. Az EP képviselői hangsúlyozták: értékelni kell egy ilyen történelmileg fontos döntés biztonsági következményeit az európai kontinens és a Nyugat-Balkán stabilitására és egységére nézve.

(MTI)