A karantén lelki egészségre gyakorolt tömeges negatív hatásaitól tartanak Németországban

Legkésőbb húsvét után egyre többen belefáradnak a koronavírus-járvány miatti elszigeteltségbe, és az össztársadalmi léptékű kimerültség hatására meredeken csökkenhet a kormányzat válságkezelő munkájának támogatottsága – figyelmeztet a német szövetségi belügyminisztérium egy szombaton kiszivárgott belső elemzésben.

A Der Tagesspiegel című lap beszámolója szerint a belügyminisztérium a járvány pszichoszociális és szociológiai hatásairól készített elemzésében arra figyelmeztetett, hogy a március közepe óta bevezetett kijárási korlátozások és a társadalom és a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó egyéb rendelkezések révén legkésőbb húsvét után fellép az elszigeteltségi fásultság, amelynek súlyos következményei lehetnek.

A bezártság és a tartósan magas feszültség következtében megrendülhet a kormányzati válságkezelés társadalmi támogatottsága, megkérdőjeleződhet a korlátozások szükségességébe, hasznosságába és jogosságába vetett hit, tömeges méretet ölthet a szabályok áthágása, és beindulhat a „társadalom eldurvulása” – idézett a berlini lap a belső használatra készült tanulmányból, amely szerint a kockázatok között szerepel egyebek mellett az alkoholfogyasztás növekedése és az öngyilkosságok számának emelkedése.

Az elemzés szerint az a legfontosabb alapszabály, hogy minél rövidebb ideig tart a bezártság, annál jobb a lelki egészség.

Kiemelték: a társadalmi bizalom megőrzéséhez az eddiginél is fontosabb lesz a világos és egységes kormányzati kommunikáció, ha húsvét után is fenn kell tartani a korlátozásokat.

Mint írták, az információ, „a tudás megteremti az intézkedések helyességébe vetett bizalmat”. A többi között javasolták a koronavírus-tesztek további kiterjesztését és az úgynevezett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazások (contact tracking app) bevezetését a fertőzési láncolatok feltárására és megszakítására.

(MTI)