Amint azt hírül adtuk, vasárnap megható ünnepség helyszíne volt Kézdialmás: a szentmise keretében a falu apraja-nagyja köszöntötte a falu legidősebb polgárát, a kerek évszázados születésnapot ünneplő Tódor Antalt.
Sikeresen pályázott az esztelneki székhelyű Angustia Fejlesztési Egyesületnél a kézdialmási önkormányzat, a támogatásból gépet tudtak vásárolni. Az idei tervekről és megvalósításokról Molnár István községmenedzserrel beszélgettünk.
Repül az idő, majdnem másfél évtizede lépett az önállósulás útjára Kézdialmás, hiszen 2004. március 18-án jelent meg az a törvény, amely jóváhagyta, hogy az Avas-tető alatt fekvő település és a szomszédos Csomortán külön községet alkosson, „függetlenedjen” Lemhénytől. Az objektív okok miatt a polgármesteri tisztségről lemondani kényszerülő Molnár Istvánnal értékeltük ki az elmúlt időszakot, helyszűke miatt csak a fontosabb beruházásokra térve ki.
Legutóbbi kézdialmási körképünk óta újabb zöldövezettel gazdagodott P. Kelemen Didák szülőfaluja: a községháza mögött egy szép, padokkal, pergolával és játszótérrel ellátott parkot alakítottak ki. Emellett az önkormányzat épülete és a mögötte levő, kiszolgáló ingatlan is új köntöst öltött.
Pénteken, a Vigadó Művelődési Ház nagytermében, nagyszabású rendezvény keretében mutatták be a kézdialmási (pontosabban baksafalvi) Páter Kelemen Didák életéről készült hetvenperces filmet. A kezdeményezők a dokumentumfilm segítségével a néhai felsőháromszéki atya boldoggá avatásának a folyamatát próbálják előremozdítani.
Kézdialmáson második alkalommal szervezte meg Cserei Lázár megyebíró a hagyományőrző kalákát. A közös kaszálást tavaly az MTVA stábja örökítette meg, idén, Nagyboldogasszony napján pedig a Duna Televízió Hazajáró műsorának munkatársai rögzítették a kihalófélben levő közösségi összefogást.
A helyi tanács már rég tervezi – és tudatában is volt a közterületek hiányának –, hogy parkosítást végez a községközpontban, s így nemrég a kultúrotthon előtti teret teljesen átalakították, parkot hoztak létre.
Legutóbbi, Kézdialmásról írt körképünk óta látványos fejlődés tapasztalható a faluban, s ha az időjárás és a kivitelezők is az önkormányzattal tartanak, akkor még lesz, amiről beszámolni. A faluban aszfaltoztak, további korszerűsítésekre kerül sor, és úgy tűnik, hogy a sárgás csapvíz gondja is részben a múlté.
Amint arról már több ízben beszámoltunk, Lemhény és Kézdialmás közösen pályázott a Szent Mihály-hegyen levő, Kézdiszék egyik legjelentősebb barokk stílusú műemléktemplomának a felújítására a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Régiónál. A pályázatot kedvezően bírálták el, de jött a hideg zuhany.
Az Avas-tető napján nemcsak almásiak és lemhényiek vettek részt, sokakat vonzott a – többek között – Attila-emlékművel ékesített hely által kínált csodás panoráma és a tény, hogy Szent...
Kézdialmáson néhai Kovács Dénes kezdeményezésére, az 1990-es években elevenítették fel a határkerülés szép hagyományát. Az egykori vőfély elhunyta után a stafétát Cserei Lázár egyházgo...
A fejlett nyugati társadalom egészére jellemző a lakosság elöregedése, az egyre kevesebb gyerek születése, és ez alól Románia sem kivétel.
A körképünkben többször írtunk arról, hogy a lemhényi és az almási önkormányzatoknak, illetve a két község katolikus egyházi képviselőinek köszönhetően pályázati pénzből megújulhat a környék egyetlen viszonylag jó állapotban levő barokk stílusú műemlék épülete, a Szent Mihály-hegyi templom.
Az év első munkanapjának éjjelén, január harmadikáról negyedikére virradólag egy csempekályha miatt tűz ütött ki a kézdialmási iskola melletti tornateremben. Mivel időben sikerült a lángokat kioltani, a kár nem annyira jelentős, ennek ellenére a termet nem lehet használni.