A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Számadás másfél évtizedről

Számadás másfél évtizedről

Repül az idő, majdnem másfél évtizede lépett az önállósulás útjára Kézdialmás, hiszen 2004. március 18-án jelent meg az a törvény, amely jóváhagyta, hogy az Avas-tető alatt fekvő település és a szomszédos Csomortán külön községet alkosson, „függetlenedjen” Lemhénytől. Az objektív okok miatt a polgármesteri tisztségről lemondani kényszerülő Molnár Istvánnal értékeltük ki az elmúlt időszakot, helyszűke miatt csak a fontosabb beruházásokra térve ki.

Molnár István korábban a kézdivásárhelyi és a lemhényi önkormányzatnál dolgozott, így nem volt idegen számára az adminisztrációs tevékenység. Amit azonban kinevezett polgármesterként talált, az felért egy rémálommal, hiszen az 1968-as megyésítés során a szomszédos Lemhényhez csapott település afféle mostohagyereke volt a községközpontnak, amely a maga során szintén nem állt fényesen, hiszen a rendszerváltás után nagyon nehéz volt az élet. A fiatal polgármester Almásban azzal szembesült, hogy nincs a községházának megfelelő ingatlan, a középületek lepusztultak, az úthálózat középkori jelleget öltött, így gyakorlatilag a semmiből kellett kezdeni az építkezést. Hozzáfogott megszervezni a csapatmunkát, melynek eredménye sem maradt el.

 

Megújuló és új épületek

Az első középület, amit kijavítottak, a régi községháza volt – idézi fel a nem olyan távoli múltat a polgármester. Ez ma már egy modern ingatlan, amelynek külcsíne pár hete újult meg. Nem ment ez egyszerűen, hiszen a leválás miatt alig volt pénzük, de szerencsére a tevékenységüket segítette a megyei tanács is. Gyakorlatilag költségvetés nélkül kellett kezdje munkáját, hiszen a leválást segítő 1,4 milliárd régi lejes (ma 140 ezer lej) állami támogatás és 380 millió lejes (38 ezer lej) helyi bevétel csak a túléléshez bizonyult elegendőnek.

 

Alig három évre rá, hogy új község lett, 2007-ben, iskolaépítési pályázaton 2,4 millió lejt nyert Kézdialmás. Miután az év második felében lebontották a több mint százéves, roskadozó épületet, a versenytárgyalást megnyerő Toro Impex Kft. szakemberei nekifogtak az I–VIII. osztályos új iskola felépítésének. A pénzek azonban nem olyan ütemben érkeztek, ahogy arra számítottak, de 2012 augusztusában sikerült az új, korszerű épületnél a szalagvágást megejteni, 186 esztendőre rá, hogy az első, akkor még egyházi iskola megalakult a kis településen. Emellett jórészt önerőből felújították a csomortáni oktatási intézményt is.

 

Molnár István hangsúlyozta: ezek mellett a többi épületre is figyelmet fordítottak, így felújították a csomortáni és a kézdialmási kultúrotthont is. Ez utóbbiban egyébként kapott helyet a községi könyvtár és a rendőrőrs.

 

Fejlődő infrastruktúra

A településen már az 1970-es évek elején létezett egy, később a lakosság által, svájci támogatással kiépített vízhálózat, viszont ennek több hiányossága akadt. A legnagyobb az, hogy a falunak csak egy részére terjedt ki, kezdetben mintegy kétszáz portát látott el ivóvízzel. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása azt is bizonyossá tette, hogy a hegyi források vizével táplált rendszer elavult, szükségessé téve egy új hálózat kiépítését.

 

A beruházás a község anyagi lehetőségeit jóval meghaladta, így a községvezetés egy sikeres pályázat után nyert finanszírozásból kezdhette meg a közel húsz kilométeres almási és csomortáni vízhálózat kiépítését. A leköszönő elöljáró vállalta azt a hatalmas munkát, ami a víz- és a csatornahálózat kiépítésével járt, hiszen dokumentációk tömkelegét kellett összeállítani, és a fővárosban is sokat kellett kilincselni, hogy az elképzelés megvalósulhasson. Sok vesződéssel végül elkészült a hálózat, és a kezdeti gondokat – amik főleg a víz magas vastartalma és keménysége miatt adódtak – is sikerült kiküszöbölni, most már jól működik a szolgáltatás – emlékezett vissza Molnár István, hozzátéve: Almásban a csatornarendszer 94%-ban ki van építve, és működik is.

 

Amint az fentebb említettük, a leválás pillanatában az úthálózat rendkívül elavult volt. A jó községgazdaként gondolkodó elöljáró elsősorban pontot akart tenni a víz- és csatornázási munkálatokra, hogy az úthálózat modernizálása akadálymentesen történhessen. Miután az említett munkálat befejeződött, meg is kezdték a községi utak aszfaltozását, fokozatosan oda jutva, hogy ma a településeken – a rajtuk átvezető megyei utat is beleszámítva – az úthálózat 71 százaléka (!) van korszerűsítve, amit nem sok kézdiszéki község mondhat el magáról. Az elképzelés az, hogy a jövőben fokozatosan a többi utat is felújítják.

 

A községhez tartozik Almásrét is, illetve egy hosszú, 10 kilométeres erdei út is, ami a Veresvízhez vezet. Ezt szintén pályázati pénzből újították fel, így a környék szépségei a terepautóval nem rendelkezők számára is elérhetővé váltak, hiszen a természetvédelmi területet aszfaltúton lehet megközelíteni, amit közel másfél millió euróból építettek.

 

Megújuló közterek

Az önkormányzat a község csinosítását sem hanyagolta. Az első kis parkot a művelődési otthon előtt alakították ki, idén ősszel pedig egy újabb zöldövezettel gazdagodott a település, amiről előző körképünkben már hírt adtunk. A közterületek gondozása mellett a Molnár István által vezetett községháza emlékjelek állítását is támogatta. Így 2009. augusztus 9-én emléktáblával jelölték meg a P. Kelemen Didák minorita szerzetes szülőháza helyén levő ingatlant. 2010-ben Szihalom, Kézdialmás testvértelepülése Nagy-Magyarország térképét jelképező emlékművel ajándékozta meg a községet, 2010-ben az Avas-tetőn emlékkeresztet állítottak, amely mellett egy helytörténeti kuriózum, a néphit szerint Jézus lábnyomát őrző hatalmas kőtömb is helyet kapott. Emellett felújították a csomortáni és a kézdialmási világháborús emlékműveket, és jelt állítottak az 1848-49-es szabadságharc emlékének is.

 

Templomok felújítása

A községvezetés az egyházra is figyel, lehetőségeihez mérten támogatva a római katolikus felekezetet, hiszen az ún. Szentföldről lévén szó, más vallásúak elenyésző számban élnek a két faluban. Csomortánban az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett kis kápolnatemplom újulhatott meg, Almásban pedig a falu központjában levő plébániatemplom. Emellett Kézdialmáson és Csomortánban egyaránt sikerült ravatalozóházat építeni.

 

Az egyik legfontosabb beruházás azonban még várat magára. Molnár István a mandátumáról szintén lemondani kébyszerülő Lukács Róbert lemhényi elöljáróval közösen nyújtott be pályázatot a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Régióhoz. A több mint másfél millió euróból teljesen megújul a környék egyik barokk jellegű gyöngyszemének számító Szent Mihály-hegyi templom. Feléje korszerű, 4 méter széles aszfaltút is épül önerőből. Pár év múlva teljes pompájában lehet megcsodálni a kőfallal körülvett, mintegy 500 éves műemlék épületet – mondotta az elöljáró.

 

Végszóként Molnár István ezúton is köszönetet mond munkatársainak azért, hogy összefogva a fiatal község fejlődését előre tudták mozdítani, a lakosságnak pedig köszöni azt a türelmet és megértést, amit tanúsítottak egy-egy nagyobb felfordulással járó munkálat során, és persze azt is, hogy három cikluson át megbíztak benne. Azt is reméli, hogy a közös munkát folytatni tudják, hogy Kézdialmás és Csomortán tovább virágozhasson. Nem utolsósorban az elöljáró köszönetet mond az RMDSZ megyei és országos szervezetének, valamint Kovászna Megye Tanácsa vezetőségének hathatós segítségét is, hiszen politikai támogatás nélkül jóval kevesebb megvalósításról számolhatott volna be.

Hozzászólások