A Zenóbia-öregotthon védelmében

Pár hete olvastam a Székely Hírmondóban, hogy milyen erős vádak érték a kézdivásárhelyi Zenóbia Idősek Otthonát, és szeretném megcáfolni az elmarasztaló állításokat, ugyanis anyósom, Péter Rozália is az otthonban tartózkodik, és soha semmilyen panasza nem volt sem a körülményekre, sem pedig az alkalmazottakra, vagy az otthon vezetőségére nézve. Anyósom négy hónapja költözött be az otthonban, több betegséggel is küszködik, többek között gutaütés érte, és félig lebénult, emellett demenciája van, ám ezen nehéz betegségek ellenére is megfelelő törődést kap az otthon gondozói részéről. Nemegyszer volt már rá példa, hogy orvost is hívtak hozzá, vagy épp a megfelelő gyógyszerellátásáról is gondoskodtak.

Nem tudom, hogy a panaszos, aki azt állította a Zenóbiával kapcsolatosan, hogy az édesanyja alultápláltan és dehidratáltan került ki onnan, mire alapozta rágalmait, mert anyósom ugyanolyan testsúlynak örvend, mint amikor odavittük, nem fogyott egy dekát sem. Szerintem ugyanakkor nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az időseket nem fürdetik. Hetente kétszer-háromszor is meglátogatjuk anyósomat, és mindig megkérdezzük, hogyan bántak vele, milyen a körülmények, de soha nem panaszkodik, és akárhányszor odamegyünk, mindig megfelelő körülményeket találunk az otthonban.

Úgy vélem, vádaskodni könnyű, és könnyen le lehet járatni egy intézményt, befeketíteni egy egész munkaközösséget, ha valakinek ez a szándéka.

Péter Cristina, Kovászna

(Tiszteletben tarjuk olvasónk véleményét, és eszünkbe nem jutna megkérdőjelezni a jóhiszeműségét, de mivel nem mindenki böngészi az internetes fórumokat, fontos tartjuk jelezni, hogy a honlapunk Véleményfalára beírt megjegyzések alapján azért még bőven van, amit javítani egyes idősotthonok benti körülményein. – szerk.)