Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Becsület vagy pénz a dobogón

*Olimpia. Vagy annak karikatúrája? Mint az első világháborúban itt-ott együtt karácsonyozás a lövészárkokból előbújt németek és franciák között, majd vissza a géppuskák közé, és elölről a csihi-puhi? Mert miféle verseny az, ahol a szurkolókat nem engedik beutazni, kísérők csak mutatóban, a sportolók pedig, mint a szuperklinikán a betegek: kórterem–műtő–kórterem, tízpercenként fertőtlenítéssel a szállodából a sportpályára és sipirc vissza?

Elképesztő dolgok történnek a román sportban, most, hogy Novák Eduárd miniszterként úgy tűnik, őszintén szeretné mozgásba hozni a berozsdásodott rendszert. A futballválogatott kijutott Tokióba, és akkor a klubvezető egyszerűen nem enged el egy játékost? Négy teniszezőnőt küldhetne az ország, és egyikük sem hajlandó kiutazni? Mert ők profik, és ugye a profi turnékon jön a pénz? Lehet, hogy naiv álmodozó vagyok, de én úgy gondolom, amikor egy sportoló a hazája becsületéért van ott, akkor, ha kell, ott pusztul el a pályán, de szívvel-lélekkel küzd, mert a szerettei, honfitársai otthon érte szurkolnak. Balczó, Patzaichin, Egerszegi Krisztina, Eugenia Lipa így éreztek és cselekedtek. Emberileg lenullázza magát az a sportoló, aki a haza képviseletét sutba veti néhány plusz dollárért.

*Július 4. Ezen a napon az Egyesült Államok felfedezték a függetlenség édes ízét. Isten éltessen, Amerika. Talán egy szép napon felfedezed, hogy más országoknak is édes a függetlenség.

*Játszótér a kockablokkok között. Egy kopasz buksis fiúcska, mintegy három év terhével a vállain nagy elszántsággal kapaszkodik felfele a csúszda lépcsőfokain. Megjelenik a konkurencia, jó egy évvel idősebb, félénken néz hol a csúszdára, hol a kapaszkodó gyerekre, hol az anyukára, talán először jár ezen a grundon. A kopasz megáll, tetőtől talpig felméri a betolakodót és a helyzetet.

– Tétet hot hívnak?

– Gergő – jön a válasz meglepően tiszta gé-vel. Ebből nyelvész lesz, ha az Isten élteti.

– Derdő? – egy kis fejcsóválás, majd beletörődő bólintás. Ez van, ezentúl együtt kell éljünk. És immár négy lábacska ostromolja a csúszda-erődöt.

Ó, ha a nagyhatalmak is hasonlóan finom diplomáciai érzékkel rendelkeznének…

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük