Tűz ütött ki Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón

Tűz ütött ki Afrika legmagasabb hegyén, a tanzániai Kilimandzsárón, amelyet évente mintegy 50 ezer turista keres fel. A hegy déli oldalán felcsapó lángokat még nem sikerült eloltani, a nyomozást már megkezdték annak kiderítésére, mi okozta a tüzet.

A tanzániai nemzeti parkok igazgatóságának (TANAPA) közleménye szerint a nagyjából félúton a csaknem 6000 méter magas hegy lába és csúcsa között vasárnap keletkezett tűz oltását nehezíti a nagy magasság. A tűzvészről vasárnap közzétettek egy fotót is, amelyen vöröslő lángok és füstfelhők láthatók.

Szemtanúk szerint a füst és a tűz keleti irányba terjed.

„Ma több kilométer szélességben terjedt a füst, a reggeli szürkületben a felhők vörös színéből egyértelműen látható volt, hogy még mindig ég. Nagyon nagy lángoknak kell lenniük, ha még 25 kilométeres távolságból is ilyen jól látjuk őket. Szerencsére szélcsend van” – mondta hétfőn a közelben élő Thomas Becker.

A károk mértéke egyelőre nem ismert. A The Citizen című helyi lap szerint a tűz szabad szemmel is látható a hegy lábánál fekvő településekről, amelyeknek lakosai a tűzoltókkal vállvetve próbálják eloltani a lángokat.

„A parkigazgatóság szerint a tűz mintegy 3500 méter magasságban, a Marangu útvonal egyik pihenőhelyénél tört ki. Azt tanácsolták nekünk, másik irányba kerüljünk, mert még nem sikerült eloltani” – mondta el Debbie Bachmann hegyi vezető, mielőtt osztrák, német és svájci hegymászókból álló csapatával elindult a hegyre.

Bachmann elmondása szerint fent alig van víz, mivel sok patak ki van száradva annak ellenére, hogy tavaly októbertől júniusig jóval átlag feletti mennyiségű volt a csapadék.

„Az évszakhoz képest csontszáraz és nagyon meleg az időjárás, a hőmérséklet jelenleg a fennsíkon átlagosan 34 Celsius-fok körüli, tehát jóval az évszakra jellemző átlag felett van” – fejtette ki a hegyi vezető.

Az 5895 méteres Kilimandzsáró a világ legmagasabb, önmagában álló (vulkanikus eredetű) hegycsúcsa, Tanzánia jelképe.

Az elmúlt években egyre több tanulmány foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hósapkájának változásai a klímaváltozásnak köszönhetőek-e.

(MTI)