Hamlet a piros lámpás negyedben

Kedves olvasó, el tud képzelni egy székelyföldi városkát, amelyben 481 adófizető polgárból 94 a könyvekből él, mintegy 8 papírgyártó és 27 könyvkötő? Márpedig a  reformátor Melanchton így írja le Wittenberget 1580-ban! Szép. Ott mindenki olvas, tanul, alkot ugye?

Hamlet, a dán királyfi Shakespeare szerint wittenbergi diák volt. Az első felvonásban könyvvel a kezében jelenik meg, a hagyomány Montaigne Esszéit dugja előszeretettel a neurotikus herceg kezébe. Úgy lenne? Valóság Anyánk olykor kijózanító hidegzuhanyt zúdít kobakunkra. Ugyanis egy másik forrás a diákokat fegyvercsörtető, párbajozó, mulatozó, békés polgárok házaiba betörő, zúzó-romboló, gúnyverseket gyártó társaságként ábrázolja. (Erről Jókai is tudott egyet-mást. És visszaemlékezem a hetvenes években a jövendő mérnökökre és jogászokra, akik éjjel háromkor tökrészegen vonultak át a diákotthon folyosóin…) Wittenberg leghíresebb diákja, majd tanára, Luther Márton siránkozik, hogy „az ördög küld oda kurvákat”, pedig a mi kegyelmes urunk (Bölcs Frigyes) ezt az egyetemet „nem kurvaképzőnek, sem bordélynak alapította”. Beleborzongok, elképzelve ezek után Ophéliát egy szifiliszes Hamlettől egy Claudiusnál szörnyetegebb utódot szülni Dánia trónjára.

Egy kis kerülő: angolszakos társaim rettegtek egy dilihoppos tanártól. Tessék elképzelni a diákot – húz egy tételt, tíz perc áll rendelkezésére összeszedni gondolatait, majd, amikor belekezd mondókájába, a tanár leinti: ez nem érdekel, sorolja fel, milyen virágok voltak a vízen lebegő Ophélia hajkoszorújában. Arany János fordításában rozmaring, háromszínű ibolya, ánizs, harangvirág satöbbi. Ha nem tud legalább hatot angolul, jöhet pótvizsgázni.

Egy tanulmány állítja, 1522 és 1600 között mintegy 1200 magyar diák fordult meg Wittenbergben. Az akkori lakosságot figyelembe véve nagyon nagy szám. A legtöbb hazatért, lelkészként, tanítóként elégítette ki hazánkban a nép szellemi éhségét. Bárcsak ma is a külföldön tanulóink visszajönnének!

A krónikák nem sorolják a wittenbergi magyar diákokat a rendbontók közé, egy kivétellel, amikor egy debreceni evangélikus ifiúr vezérletével egy társaság egyszerűen elfoglalta a városházát. Rubik Ernő és Szalai Ádám előtt is ismertek voltunk.