Felhívás!

Az óvodáskor rejtelmei

Fontos témát jártak körül az RMPSZ országos elnökségének legutóbbi ülésén. A tanácskozás súlyát növelte, hogy ezen a beszélgetésen nem csupán erdélyi meghívottak vettek részt, hanem képviseltette magát a teljes Kárpát-medence magyar oktatásban érdekelt szakmai közössége. A gondokat úgy fogalmazták meg, hogy abból érteni és érezni lehetett: a magyar nyelvű oktatás sok bajának orvoslását nagyon korán el kell kezdeni, mert amit elmulasztunk a legkisebbek nevelésében, oktatásában, az sokszorosan visszaüt később, s ezt javítgatni, helyre pofozni csekély sikerrel lehetséges.

A konferencia napirendre tűzött fő sodrása során a bölcsődei és óvodai munka körülményeit, tennivalóit, a helytállás milyenségét és szükségszerűségét járták körül a felszólalók, s ennek alapján kialakíthattunk magunknak egy széleskörű, de inkább borúlátó, mint örömteli következtetést, ami egyáltalán nem a felhőtlen jövőről szól. Aki sajtót olvas, híreket hallgat, annak nem kell megmagyarázni, micsoda erőfeszítéseket tesz a magyar kormány ennek a korosztálynak az érdekében is, az utóbbi időben szerte a nagy medencében bölcsődék, óvodák, napközik épültek, újultak meg, gyerekjátszóterek születtek és szépültek, anyagi és erkölcsi támogatást nyerhettek és nyertek mindazok, akiknek tevékenysége e korosztályhoz kötődik, s akiken tulajdonképpen múlik, hogy a számottevő befektetések emberi értékekben megtérüljenek.

Volt szerencsénk Szovátáról Maroshévízre is ellátogatni, ahol egy olyan, vadonatúj napközis óvodát járhattunk be, amely forintok százezreibe került ugyan, de ennél jóval nagyobb az a szerep, amelyet ennek a tanintézetnek be kell töltenie ebben a magyarokban roppant megfogyatkozott Hargita megyei városban. Összefogásban az erő, hirdetik mindenfelé, s itt, ebben a Hargita megyei szórványban immár lélegzetvételhez juthatnak mindazon magyar és félmagyar családok, amelyek számára előnyös vagy előnyösnek tűnik a magyar nyelvű oktatás, kezdve a bölcsődétől egészen a középiskoláig. Ugyanis ott, ahol az új óvoda épült, ott van a Kemény János nevét viselő magyar tannyelvű középiskola, s ha minden az elgondolások szerint történik, középre beépül majd a kollégium is.

Sajnos, az erőfeszítések nem járhatnak sikerrel, ha hiányozni fognak azok, akikért mindez megvalósult és megvalósul: a gyerekek. Az elhangzott beszámolók, hozzászólások keserű kicsengése volt, hogy évek óta egyre kevesebb a születés, s célzatosan nem említem meg, de csupán egyetlen tartományban jelenthetik, hogy valamennyicskével nőtt az utóbbi időszakban a gyerekszaporulat. Titok maradt viszont, hogy miképpen lehetne és kellene ezen a helyzeten mihamarabb változtatni. És az is elhangzott, hogy az iskolába járók, majdan az egyetemre beiratkozók száma, minősége nagyrészt attól függ, hogy milyenek voltak az óvodáskori esztendők.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.