Felhívás!

A térdeplő jogállam

A demokráciának nevezett egyeduralomból kijőve többen úgy gondoltuk, hogy új, demokratikus játékszabályok szerint folyik majd a gazdasági, társadalmi élet, amelyben a törvények és a jogállam nagy szerepet játszik. Még akkor is, ha tudott volt, hogy sem az első világháború előtt, sem pedig a két háború között, de főleg a második világégés után még nyoma sem volt a népuralomnak. És ha valami belőle megcsillant, azt mindjárt elnyomta a diktatúra szele. Éppen azért csodálkozni sem lehet azon, hogy a napokban tartott polgármestereket jelölő gyűléseken előkerült annak tárgyalása is, hogy nem kell mindig betartani a demokrácia szabályait, ha az országnak erre szüksége van, áthághatóak. Majd mindegyik politikai csoportosulás aspiránsa eregetett ilyen szózatot.

Bizonyos Tãnase Stamule, Ludovic Orban tanácsadója, civilben egyetemi tanár, a román főváros egyes övezetében jelöltetné magát, és a jelen lévő választók előtt kijelentette, hogy „nem mindig kell a törvényt betartani.” Hát ez az ország azért tart ott, ahol tart, mert egy egyetemi tanár törvénysértésre tanítja a jövőben kereskedelemmel, üzletkötésekkel foglalkozó ifjúságot. A jogszabályokat félretolva át kell verni a partnert. Lehet, hogy egyszer átveri, másodszorra már nem, de ez elmondja, hogy járt a társainak, s többé errefelé sem jönnek. Pontosabban Regát felé nem, mert egy, a gazdasági szakemberekkel való tanácskozáson több havasalföldi és moldovai azon bucsálódott, hogy miért jönnek a beruházók csak Erdélybe és Bánátba, hozzájuk meg nem. Hát azért, hölgyeim és uraim, mert ők betartják a törvényeket, régen az üzlethez csak megegyezés kellett és egy áldomás. Megbíztak egymásban.

Persze, egy jogállam létezéséhez ennél többre van szükség. Például arra, hogy a törvényhozó hatalom, a kormány, ne akarjon saját maga uralkodni, a végrehajtó hatalom fölé kerülni, a szenátust és képviselőházat megkerülve, határozatokkal irányítani. Nem lehet az igazságszolgáltatás sem más, főleg politikai, netán végrehajtó hatalom főnöksége alatt. Mifelénk mind az elnök, mind a hírszerzés törvénytelenül maga alá akarja gyűrni. Sajnos, a média sem a társadalom őrzője, nagyrészt ő is aláfekszik az elnöki hatalomnak és a hírszerzésnek. Az pedig, hogy a választójogi előírásokat az utolsó hetekben akarják megváltoztatni, olyan, mintha mérkőzés alatt óhajtanának szabályt módosítani.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.