A különnyugdíjak öröme és üröme

Ki hogy van ezekkel a különnyugdíjakkal, nem tudom, ezért is vagyok zavarban. Sehogy nem tudom megérteni, miképpen eshetnek törvényszegésbe éppen azok, akik a törvényeket hozzák, azt viszont már megtanultam, hogy a törvényhozók is sokszor hibáznak – de arról még nem hallottam, hogy a saját hátrányukra hibáztak volna vagy hibáznának. Már akkor, amikor évekkel ezelõtt a saját fizetésüket jócskán megemelték, az ötszáz vagy nem tudom hány képviselõbõl és szenátorból senki nem akadt, aki akár szerénységbõl, akár felismerésbõl ellene szavazott volna. Az alkotmánybíróság sem kaszálta el az indítványt, és az államelnök is elismerte jogosságát.

Különnyugdíjak? Jobban illik ide a speciális nyugdíj kifejezés. Nem érdemli meg, hogy ilyen szép magyar szóval illessük. Szegény emberek nem is értették, s ma sem sejtik, mivel érdemelték ezt ki azok, akik ebbe a csoportba beleestek. Sokan vannak, különösen sokan, ha az államvédelmiseket is beleszámoljuk. Az egyik törvénybíró azt nyilatkozta az ezt firtató kérdésre, hogy joguk van nyugdíjazás után is a méltányos életformára. És ugye az alkotmánybíróság azt az indítványt, amely ezt megszüntette volna, elutasította. Nyilván, a saját méltányos nyugdíjas éveikre gondoltak, amikor ezt cselekedték.

Idõközben kimutatások is megjelentek. Ezek szerint az országban a legkisebb nyugdíj 704 lej. A legmagasabb speciális nyugdíj 70.000 lej, tehát éppen a százszorosa. Az állami nyugdíjrendszerben az átlagos rendes nyugdíj 1247 lej, a különleges, azaz speciális nyugdíj pedig többnyire 4000 és 19.000 lej között váltakozik. Azon a rendes nyugdíjon felül (ami ugyancsak többszöröse a legkisebb nyugdíjnak), amire az évek során befizetett illeték után jogosultak a befizetõk.

Úgy néz ki, a nyugdíjazás után senki más nem érdemesült a „méltányos” nyugdíjas korra, hanem csak azok, akik korábban is a társadalom kivételezettjei voltak (nagy fizetés, különbözõ prémiumok, nyugdíjba vonuláskor tetemes végkielégítés, segítség a házbér kifizetésében, elõnyök mindenhol, ahol megfordulnak stb.). Mi marad másoknak: drukkolni, hogy ezeknek tényleg sikerüljön a méltányos életvitel megõrzése!