Mátrix
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A Kolozsvári Vasutas Sport Klub 1907-ben alakult, még a Monarchia béketeljes napjaiban. Csodálatosan indultak a fiúk, az első meccsen 23–0-ra kikaptak. Nem nagyon volt ellenfelük, úgy értem, hozzájuk mérhetően gyenge.
Szerencse, hogy tucatnyi év után magunkhoz csatoltuk Romániát, és megjelent a komoly vetélytárs, az egyetemi csapat (a Ferenc József Egyetemet einstandolták az új urak), az Universitatea. Az volt a „román”csapat, a CFR a „magyar”. Gyönyörű rivalizálásuk már 1924-ben felvillantotta méreteit, amikor egy meccsükön az egész közönséget kiterelték a szabadba, ahol tágasabb, hogy ne verjék szét a tribünt és egymás pofáját. A kicsi magyar világban az „U” átruccant Romániába, a vasutasok maradtak helyben; azóta sem bocsátották meg nekik.
A B-ligában bukdácsoltak hosszú ideig vagy még lennebb, míg 2000-ben Pászkány Árpád vette át a C-ligás csapatot, és beindult az aranykor: új stadion, idegenlégiósok, lelkes kis szurkológárda. Négy év alatt felvitte az A-ba, másik négy év után bajnokot faragott belőle. (Szidták is eleget, pedig ő az „U”-t akarta először, de hát Árpádként még csak az kéne).
Aztán ki tudja, hogyan, pénzügyi gondok merültek fel, és a román futballszövetség 24 ponttal büntette a CFR-t, amit a klub a genfi bíróságon nyert vissza. Az is fura, hogy Svájcban valami parókás öregemberek döntik el, kinek szabad román bajnokságot nyerni. Egy román üzletember vette át a társaságot, okosan, haszonnal, már az ötödik bajnoki címnél tartanak. Most az Európa Liga tavaszi szakaszát várják. Le a kalappal!
Augusztustól gyakorlatilag két fronton küzdenek, a bajnokságban és a nemzetközi kupákban. Amikor a Steaua és a Dinamo voltak hasonló helyzetben, sorra halasztották el a bajnokikat, ne legyenek fáradtak a fiúk a nagy meccsre, a CFR-nek nem jár ilyen kiváltság, ezért a bajnokságban inkább a második csapattal lépnek pályára, mégis listavezetők. Nagyszájú Dan Petrescu, a tréner, de tud.
A Celtic és most a FCSB elleni győztes meccsük alatt arra gondoltam, de jó lenne, ha magyarországi tehetségeink közül legalább egy a CFR-t erősítené, minthogy a kispadot koptassa valahol nyugaton, vagy holmi egzotikus bajnokságban keresse a kétes sikert. És akkor a kolozsvári „magyar” csapatban lenne bár egy árva magyar…