Felhívás!

Miért nő későn a bölcsességfogunk?

Miért nő későn a bölcsességfogunk? Tudomány

Egy nemrég megjelent tanulmány rávilágíthat arra, miért nő felnőttkorban a bölcsességfogunk. A Science Advances című folyóiratban megjelent értekezés szerint a tudósok főemlősök koponyáinak elemzésével kidolgoztak egy modellt, ami megmagyarázza az arc növekedése és a rágóizmok mechanikája közötti koordinációt.

A főemlősök koponyájának vizsgálata rávilágít arra a kérdésre, hogy az embernél miért is nő olyan későn a bölcsességfog – olvasható az Independent oldalán.

A tudósok kidolgoztak egy modellt, ami magyarázatot ad az arc növekedése és a rágóizmok közötti koordináció mechanikájára. Egy új tanulmány szerint a lassú testfejlődés, valamint a rövidebb állkapocs magyarázatot adhat arra, hogy az embernél miért nőnek a zápfogak annyival később, mint főemlős rokonainknál. Míg a csimpánzoknál három-, hat- és tizenkét éves korukban kinőnek a száj hátsó részén elhelyezkedő felnőtt őrlőfogak, addig ugyanez az embereknél hat-, tizenkét és tizennyolc éves korukban figyelhető meg.

A tudósok több évtizede felfedezték, hogy a főemlősöknél szoros kapcsolat van a felnőtt őrlőfogak növekedésének üteme és a testfejlődés általános üteme között.

Antropológusok szerint a modern emberek nagyon lassan fejlődnek, felnőtt fogaik sokkal később jelennek meg, mint bármely más élő vagy már kihalt főemlősnek.

A Science Advances nevű folyóiratban megjelent egy tanulmány, melyben a tudósok főemlősök koponyáinak elemzésével kidolgoztak egy modellt, ami megmagyarázza az arc növekedése és a rágóizmok mechanikája közötti koordinációt. E szerint a rágófogak csak akkor „bújnak elő”, ha elegendő biztonságos hely van számukra. Az esetleges idő előtti fogzás megzavarná az egész rágószerv működését, ami károsodást okozna az állkapocsban. A tanulmány ezért arra a következtetésre jutott, hogy ez nemcsak azt segítheti megjósolni, hogy a szájban hol jelennek meg a felnőtt zápfogak, hanem azt is, hogy mikor.

A kutatás során a szakértők háromdimenziós biomechanikai modelleket készítettek, mintegy két tucat különböző főemlősfaj koponyájáról, a makiktól a gorillákig. Ezek a modellek a fő rágóizmok rögzítési pozícióit is tartalmazzák, a főemlősök növekedési periódusa során. Az egyes főemlős modellekben különböző sebességgel szimulálták az állkapocs növekedését, melyből megértették, hogy a zápfogak hogyan szinkronizálódnak az állkapocs növekedő rágórendszerével.

A növekvő arc és a növekvő rágóizmok közötti pontos biomechanikai kapcsolat a fogak fejlődése és az élettörténet közötti szoros és előre jelezhető kapcsolatot eredményezi. Az embernél megfigyelhető zápfog késői növekedése a lassú arcnövekedés evolúciójának eredménye – olvasható a tanulmányban, melyben a szerzők összegzik következtetéseiket: kiderült, hogy az állkapcsunk nagyon lassan nő, ami valószínűleg az általános lassú élettörténetünknek köszönhető, és rövid arcunkkal együtt késlelteti, hogy mikor áll rendelkezésre egy mechanikailag biztonságos hely, vagy ha úgy tetszik, egy „kedvező pont”, ami a zápfogak megjelenésének nagyon késői életkorát eredményezi.

A zápfogak kései növekedése pedig a tudósok szerint arra is segít rávilágítani, hogy bölcsességfogunk miért nő olyan későn.

(Hirado.hu)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.