Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája
Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagya...
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Az öt tömeges kihalás közül kétségkívül a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti eltűnése a leghíresebb, ennek ellenére vajmi kevés információval rendelkezünk erről a nevezetes eseményről. Habár a Chicxulub-kráter felfedezés után úgy tűnt, a rejtélyt megfejtették a tudósok, az indiai Dekkán-plató megszilárdult lávamezői alaposan összekuszálták az eddigi nézeteket. A helyenként 2 kilométer vastag kőzetréteg egy olyan masszív vulkanikus aktivitásról árulkodik, ami nem sokkal a kisbolygó becsapódása előtt zajlott le.
A megkövült magmából nyert urán és ólom vizsgálatával a kutatók megállapították, hogy több tízezer évvel az aszteroida becsapódása előtt négy nagyobb vulkánkitörés is lejátszódott a Földön. A tűzhányók óriási mennyiségben bocsátottak üvegházhatású gázokat a légkörbe, ami a klíma átalakításával tömeges kihalások sorát indította el. Becslések szerint a Föld átlaghőmérséklete ebben az időszakban 8 Celsius-fokkal nőtt.
Az eredményeknek némileg ellentmond egy másik kutatás, amit szintén a rangos Science folyóirat tett közzé. Ebben arról írnak, hogy a Dekkán-plató bazaltkőzeteinek kora alapján a kiterjedt vulkáni működés nem a becsapódás előtt, hanem az ütközés után vette kezdetét, részben annak hatására. Ugyanakkor a második tanulmány szerzője, dr. Courtney Sprain (University of Liverpool) hozzátette, eredményeik nem kérdőjelezik meg a tűzhányók szerepét a kihalási folyamatban, legfeljebb a gázok kibocsátása volt némileg lassabb a feltételezettnél.
Az sem kizárható, hogy a vulkánkitörések és az aszteroida becsapódása külön-külön vitt be olyan gyomrost az őshüllőknek, amit aztán nem tudtak kiheverni – már lassan adaptálódtak volna a globális felmelegedéshez, ám jött egy kisbolygó, aminek törmeléke eltakarta a Napot, így katalizálva egy drasztikus lehűlési folyamatot.
(Origo)