Felhívás!

Kilencven éve kezdődött, és még 100 évig tart a világ leghosszabb kísérlete

Kilencven éve kezdődött, és még 100 évig tart a világ leghosszabb kísérlete Tudomány

A Guinness rekordok könyve szerint a világ jelenleg leghosszabb ideje tartó kísérlete 1930-ban kezdődött Ausztráliában. A kísérlet előre láthatólag még akár 100 évig is folytatódhat. Ebben a kísérletben egy ausztrál kutató azt kívánta bebizonyítani, hogy a szurok – látszólagos szilárdsága ellenére – folyékony és csepegtetni lehet.

Az ausztrál Queenslandi Egyetem fizikaprofesszora, Thomas Parnell azt tűzte ki célul, hogy szemléltesse, még az olyan szilárd anyag, mint a szurok, amely elég kemény ahhoz, hogy kalapáccsal lehessen szétverni, valójában nagyon, nagyon viszkózus folyadék, amely szobahőmérsékleten is folyik.

Az 1927-ben elkezdett kísérletnek már az élőkészületei is éveket vettek igénybe. A professzor szurokmintát melegített egy lezárt tölcsérben, hogy egyenletes legyen az anyag eloszlása. Ez után három évig mozdulatlanul hagyta az üvegbúra alá helyezett tölcsért, hogy teljesen lehűljön és nyugalomba kerüljön.

1930-ban levágta a tölcsér aljáról a lezárást, így lehetővé tette a szurok számára, hogy megkezdje észbontóan lassú kifolyását.

Parnell professzor elég ideig élt ahhoz, hogy feljegyezhesse két csepp lehullását. Kiderült, hogy átlagosan 8,5 évenként cseppen le egy szurokcsepp.

1948-ban Parnell meghalt, de a kísérlet nélküle is tovább folytatódott. 2014-ig a szurokból 9 csepp esett le. Több mint kilencven évvel a kísérlet kezdete után jelenleg a tizedik csepp alakul ki.

Külön érdekesség, hogy mivel egy-egy csepp 8-9 évente hullik le, ezért valójában soha senki nem volt ott akkor, amikor a csepp leesett. Bár 2000-ben felállítottak egy webkamerát, technikai problémák miatt elmulasztotta a cseppenés megörökítését.

A kilencedik csepp leválását viszont végre sikerült megörökíteni – a kísérlet folyamán először – 2014. április 24-én. A következő csepp leesését ezt követően tizennégy év múlva (2028-ra) várják. Az idő hosszabbodását különféle külső tényezők hatásának (egyetemi átépítések, légkondicionáló beszerelése) tulajdonítják.

A kísérlet folyását online, az egyetem YouTube-csatornáján lehet követni.

(Origo)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.