Néhány év múlva már az űrbe is atomerőművet küldünk

Komoly terveket szőnek az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói: 2022-re olyan állapotba akarják hozni Kilopower nevű kísérleti fissziós reaktorukat, hogy elindulhasson az első éles kísérlete a világűrben. A Földön már sikeresen helytállt 2017 novembere és 2018 márciusa között, a következő lépés már szó szerint a csillagos ég lesz.

A Kilopower egy maghasadásos (fissziós) reaktor, amely lehetővé teheti, hogy űrhajósokat küldjünk idegen égitestekre. Az eszköz az urán maghasadása során keletkezett hőenergiát hasznosítja egy Stirling-motorban.

A reaktor megépítésének célja az, hogy emberes missziókat támogasson majd a Holdra és a Marsra. Az egyik fontos áttörés az, hogy a berendezés segítségével költséghatékonyabban küldhetnek szondákat mélyűri missziókra is.

Patrick McClure, a projekt vezetője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a három év nagyon is tartható határidő – olvasható a Space.com-on. Az első földi tesztelések 2018 márciusában fejeződtek be, a KRUSTY (Kilopower Reactor Using Stirling Technology) nagyon jól szerepelt. A módszer sokkal hatékonyabb, mint a jelenleg nagyrészt használt radioizotópos termoelektromos generátorok, amelyek csupán a rendelkezésre álló hő 7 százalékát alakítják energiává. Ez a Kilopower esetében 30 százalék.

Nem ez lenne az első eset egyébként, hogy fissziós reaktorok a világűrbe kerülnének: a NASA 1965-ben felküldött egyet a SNAP-10A kísérleti műholdon, de ez csak 43 napig működött. A Szovjetunió több mint harminc ilyen szerkezetet küldött az űrbe 1967 és az 1980-as évek között különböző műholdak felületén.

(24.hu)