Egy tudományos elmélet szerint az arcmaszk viselése immunitáshoz is vezethet

Több kutató is úgy vélekedik, hogy a koronavírusos időkben viselt arcmaszkokkal úgynevezett variolációs hatás érhető el, amely elméletben védettséget is alakíthat ki a kórokozó ellen. Állatkísérletek már zajlottak, emberek esetében egyelőre annyit mondhatunk: elméleti szinten működhet a dolog.

A koronavírus (és persze más kórságok) egyik legfőbb ellenszere a rendszeres és alapos kézmosás, a távolságtartás, valamint az arcmaszk helyes (orrot és a szájat is eltakaró) viselése. Néhány kutató most ez utóbbi témát vizsgálva érdekes okfejtésbe kezdett. Elméletük szerint a maszkok akár immunitást is adhatnak a koronavírus ellen.

A folyamat megértéséhez először tisztáznunk kell az úgynevezett varioláció jelentését: a kifejezéssel az egészséges emberek szándékos megfertőződést értjük, ám fontos különbség, hogy ez esetben a kórokozó „mesterséges” átadásáról van szó.

Ami, lévén tudatosan vezérelt folyamat, jellemzően kevésbé veszélyes, mint a természetes úton történő.

A variolált beteg persze ugyanúgy fertőző, akárcsak a rendes páciensek, vagyis ugyanúgy el kell különíteni, akárcsak a „rendes” vírushordozókat.

A varioláció módszere a koronavírusos időkben még nem merült fel, ám néhány kutató most szóba hozta azt. A New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban közölt felvetésükben valószínűsítik, hogy a technika az arcmaszkok viselésével is hasznosítható. Tény, hogy a legtöbbek által viselt, hétköznapi maszkok rétegei között bizonyos vírusmennyiség képes átjutni. (Ezért mondhatjuk, hogy a maszk nem zárja ki a megbetegedést, de csökkenti annak esélyét.) Ám a maszkon átjutó kórokozók száma értelemszerűen kevesebb, mint az a mennyiség, amely védőeszköz viselése nélküli, közvetlen belélegzéssel juthat a szervezetbe.

A kutatók gyakorlati bizonyításra váró, egyelőre elméleti feltételezésükben valószínűsítik, hogy így hasonló mechanizmus játszódik le az érintettben, mint amelyre a legtöbb védőoltás épül: a szervezet minimális kórokozómennyiséggel találkozik, melyet könnyen legyőz, ez pedig felkészíti az immunrendszert, hogy később könnyedén felvegye a harcot, amikor jelentős víruskitettség éri az embert.

Néhány kísérlet ugyan alátámasztja a felvetést, ám azokat hörcsögökön végezték, nem embereken.

(HVG)