Népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel Romániában
Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Ezzel szemben a nyugati étrenden élő állatok sokkal többet ettek, mint amennyire szükségük lett volna és el is híztak” – mondta Carol A. Shively, az egyetem patológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A különböző étrendek kalóriabevitelének korábbi kutatásai nagyrészt emberi populációk tanulmányozására épültek, amelyek önbevallásos kérdőíveken alapultak, ezért gyakran megbízhatatlanok voltak, vagy rágcsálókat vizsgáltak, amelyek nem emberi étrenden éltek.
A Wake Forest kutatócsoportja 38 hónapos kísérletet végzett, ami nagyjából 9 évnek felelt volna meg az emberi életben. A kutatók emberi étrendek alapján állították össze a majmok menüjét: a nyugati diétában a fehérjék és a zsírok leginkább állati eredetűek voltak, a mediterránban növényiek.
A kutatásban 38 középkorú nősténymajom vett részt, véletlenszerűen választották ki, melyik fog az egyik vagy a másik étrenden élni. A két csoport kutatás előtti testtömege és testzsírszázaléka hasonló volt, az állatok a vizsgálat ideje alatt annyit ettek, amennyit akartak.
„Azt találtuk, hogy a mediterrán étrendet fogyasztó csoport kevesebb kalóriát vitt be, kisebb súlyú volt, testzsírja kisebb százalékot tett ki, mint a nyugati étrendet követő csoport” – mondta Shively.
Ez az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy nyugati étrendhez képest a mediterrán diéta megóvhat a túlevéstől, az elhízástól és a prediabétesztől, vagyis attól a cukorbetegség előtti állapottól, amelyben a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a diabéteszes betegek vércukorszintjét.
A mediterrán étrend megóvta az állatokat a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegségtől, amely májzsugorodáshoz és májrákhoz vezethet és átültetéssel gyógyítható. 2030-ra az amerikai felnőttek egyharmadát diagnosztizálhatják nem alkoholos eredetű zsírmájbetegséggel.
„Az étrend összetétele lényeges tényezője az Egyesült Államok közegészségügyének. Sajnos azok az emberek élnek a leggyengébb minőségű étrenden, akiknél a legnagyobb az elhízás és a nagy költséggel járó krónikus betegségek kockázata” – mutatott rá Shively.
Hozzátette, hogy a nyugati étrend összetevőit a nagy élelmiszeripari cégek fejlesztették különlegesen ízletessé, hogy ellenállhatatlan legyen és túlfogyasztásra ösztönözzön. A kutató szerint a mediterrán étrend fogyasztásával az ember élvezheti az ételeket anélkül, hogy túl sokat fogyasztana belőlük.
(MTI)