Felhívás!

A labdarúgás bűvöletében

A labdarúgás bűvöletében Sport

Gyerekként került Magyarországra, tíz évig játszott a Grosics Akadémia gyerek, illetve felnőtt csapatában. Nyár óta Budapesten él, az NB II-es Soroksár SC-nél játszik balhátvédként. Nagy álma, hogy az élvonalban, a Fradinál futballozzon. A kézdiszentkereszti Pászka Loránddal beszélgettünk pályafutásáról, csapatváltásról, edzésekről és jövőbeli tervekről.

– Mikor kezdtél focizni?

– Amióta az eszemet tudom, focizom. Szülőfalumban, Kézdiszentkereszten kezdtem, aztán adódott a lehetőség, hogy Kolozsváron folytassam, voltam próbajátékon az Universitateánál, illetve Magyarországon a Grosics Akadémián is, és mindkét helyen megfeleltem. Aztán mégis Kolozsvár mellett döntöttem, de mielőtt beköltöztem volna a kollégiumba, megszüntették az osztályt, ami az én korosztályomnak felelt meg, így kerültem Gyulára.

– Mi a célod, meddig szeretnél eljutni?

– A célom az, hogy minél magasabb osztályban tudjak focizni, leginkább Magyarországon, mivel ott élek tíz éve. Szeretnék az NB I-ben bemutatkozni idővel, de külföldön is szívesen kipróbálnám magam, Hollandiában, Németországban vagy Spanyolországban.

– Melyik a kedvenc focicsapatod?

– A Barcelona. Szeretem a stílusukat, azt a rövid passzos focit, amit ők képviselnek.

– Melyik klubnál futballoznál a legszívesebben?

– Magyarországon a Ferencvárosnál. Külföldi csapatokban még nem gondolkodtam, de egyelőre az első számú a Ferencváros lenne.

– Jelenleg hátvédként játszol, korábban viszont inkább a középpályán, de még a csatársorban is szerepeltél.

– Valóban csatárként kezdtem, aztán idővel visszajöttem a középpályára, ott játszottam egészen tavaly nyárig, amikor egy edzőmeccsen az egyik csapattársam sérülése miatt beálltam balhátvédnek. Csatárként elég sok gólt rúgtam, de középpályásként és balhátvédként is elégedett vagyok magammal.

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?

– Nagyon jó visszagondolni arra, amikor tavaly megnyertük az NB III-as pontvadászatot, de egyébként utánpótlásban is nyertünk bajnokságot, ezek mind büszkeséggel töltenek el.

– Most már Budapesten élsz. Hogy érzed ott magad?

– Igen, most már fél éve, hogy Budapesten vagyok. Gyula után elég nagy váltás, meg kell szokni azt a felhajtást, közlekedést, ami ott van, de mára már megszerettem. Lejárt a szerződésem a Szeged-Csanád Grosicsnál, és nem tudtunk megegyezni a folytatásról. Három évre kellett volna aláírnom, én pedig nem akartam ilyen hosszú időre elkötelezni magam, miután már egyszer ezt megtettem akadémistaként négy évre.

– Hogyan kerültél a Soroksárhoz?

– Egy hét próbajáték után az edzőknek megfeleltem, így két évre aláírtam a szerződést. A másik dolog, amit szem előtt tartottam, hogy Budapesten hamarabb fel tudnak figyelni rád, hogyha szeretnél egy másik csapathoz kerülni.

– Voltak itthonról is felkéréseid?

– Felnőtt szinten nem, sőt, nem is játszottam felnőtt szinten Romániában soha, csak utánpótlásban, több csapatban is. Nem tudom még, mit hoz a jövő, egyelőre szeretnék Magyarországon az első osztályban játszani, aztán majd az élet kialakítja.

Tamás Réka

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.