Tőkés László: az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van

Tőkés László: az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van Románia

Tőkés László szerint az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van, és annak a román nemzetpolitikának az áldozata, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor neve fémjelzett.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton beszélt erről Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján, azon a fórumon, amelyen Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vett részt. Az egykori temesvári lelkész, akinek a rendszerrel szembeni ellenállása több más eseménnyel együtt végül a diktatúra bukásához vezetett, kijelentette: az ostrom 1989 után is tart.

“A román titkosszolgálatok, pártok és felbérelt civil szervezetek sűrűn verik a blattot, osztogatják a Ceausescu-rezsim eszköztárából örökölt magyar kártyát” – jelentette ki.

Szerinte ostromállapot van Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron, ahol a magyarság számaránya mára már 50, 40, 30, illetve 20 százalék alá esett, és a néhai kolozsvári Bolyai Tudományegyetemhez hasonlóan a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is elesni látszik a harcban. Úgy véli: Beke István és Szőcs Zoltán személyében székely politikai foglyok ülnek börtönben. Az úzvölgyi katonai temető pedig már önmagában is példázza, hogy Székelyföld is ostrom alatt áll.

Kijelentette: tényleges rendszerváltozásra van szükség Romániában. Václav Havel volt cseh elnököt idézve tette hozzá: a posztkommunista rezsimet is meg kell dönteni.

Tőkés László kijelentette: minden bizonnyal a bukaresti bíróságon fog megemlékezni a trianoni diktátumról az esemény centenáriumán. Ugyanis épp 2020. június 4-ére idézték be a bíróságra abban a perben, amelyet a román állami kitüntetése megvonása miatt indított. Emlékeztetett rá, hogy a Románia csillaga kitüntetést a romániai forradalomban betöltött szerepéért kapta Traian Basescu elnöktől, és Klaus Iohannis elnök vonta meg tőle, amiatt, mert hat évvel ezelőtt, éppen Tusványoson azt kérte Orbán Viktortól, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyarság fölött az osztrák dél-tiroli modellnek megfelelően.

Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlamentben töltött 12 évi munka után “visszaadta mandátumát”. Sajnálattal említette meg, hogy míg 2007-ben, 2009-ben és 2014-ben három erdélyi magyar szerzett EP-képviselői mandátumot, idéntől már csak ketten képviselik az erdélyi magyarságot.

Sérelmezte, hogy az “egypárti kizárólagosságra törekvő” Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára immár nem az autonómia, a magyar felsőoktatás, a restitúció, a nyelvi jogok és a csángók ügye a cél, hanem a választási küszöb átlépése. “Nem jogainkért harcolunk, hanem a parlamenti kiesés ellen” – állapította meg.

Úgy véli: az erdélyi magyar érdekképviselet gyökeres reformra szorul, és az átalakítás egy új magyar egység létrehozásával lehetséges.

“Teljességgel elhibázott volna az egyeduralmához görcsösen ragaszkodó RMDSZ feltételek nélküli, egyoldalú favorizálása és egy erdélyi magyar egypártrendszer végleges bebetonozása. Az egy a tábor elve nem jelentheti az egészséges politikai pluralizmus tagadását, illetve bármely erdélyi pártnak vagy szervezetnek a politikai monopóliumát” – jelentette ki.

Tőkés László a magyar kormány és Orbán Viktor hathatós támogatását kérte az erdélyi magyar törekvésekhez. Külön a miniszterelnök figyelmébe ajánlotta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az úzvölgyi katonatemető, az erdélyi falugazdász rendszer, valamint a politikai foglyoknak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán ügyét.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások