Hirdetés
Hirdetés

Tőkés László a forradalom évfordulóján megköszönte a temesváriaknak, hogy kiálltak mellette

Tőkés László a forradalom évfordulóján megköszönte a temesváriaknak, hogy kiálltak mellette Románia

Háláját fejezte ki Tőkés László a temesváriaknak a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom kezdetének 33. évfordulóján tartott temesvári sajtótájékoztatón, hogy amikor hívta őket, összegyűltek körülötte, és azért is, hogy amikor a biztonságukat féltve elküldte őket, ott maradtak.

A lelkész azokra a vádakra reagált, amelyek szerint nem vállalta a felkelés szellemét 1989. december 16-án, hiszen többször is hazaküldte a református parókia előtt tüntető tömeget.

Elmondta: nagy elégtétel volt számára látni a szolidaritástüntetést, amely a személye és a temesvári református gyülekezet mellett kialakult. Ugyanakkor felelősséget is érzett az összegyűlt emberekért, nem szerette volna bajba sodorni őket, féltette az életüket, a biztonságukat. Ott állt előtte Újvárossy Ernő munkatársának példája, aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a holttestét két nappal később egy Temesvár melletti erdőben találták meg. Hozzátette: arra nem számított, hogy a tiltakozásuk megdönti a Ceausescu-diktatúrát. Ezért küldte haza a tiltakozókat.

“A felelősség az én vállamon volt, hiszen én hívtam ide a híveimet. (.) Ennek a felelősségnek a tudatában, látván, hogy nem tudom már ellenőrizni a tömegnek a megnyilvánulásait, kértem, hogy menjenek haza” – jelentette ki.

Úgy vélte azonban hogy “Isten akarata teljesült” abban is, hogy az emberek nem hallgattak rá, és nem mentek haza. “Én magam ilyen forgatókönyvet nem tudtam volna írni azokban a napokban. Ma is elismeréssel tartozom azoknak, akik a forradalmi mozgalmat elindították” – jelentette ki Tőkés László.

Romániában 1989. december 15-én indult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, amely december 16-án Ceaușescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg.

A rendszerváltás évfordulója nem számít hivatalos ünnepnek Romániában. Temesváron december 16. és 20. között, Bukarestben december 21-22-én tartanak hivatalos megemlékező rendezvényeket a helyi és állami hatóságok.

Egy év alatt sem sikerült bejegyezni a román-magyar szolidaritás egyesületét

Egy év alatt sem sikerült bejegyezni a “December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” egyesületet, melynek létrehozását a romániai kommunista diktatúrát megdöntő forradalom 32. évfordulóján jelentette be Tőkés László Temesváron.

A 33. évforduló alkalmából szervezett temesvári sajtótájékoztatón Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, az egyesület társkezdeményezője a bejegyzés hatósági gáncsolásáról számolt be.

Elmondta: a törvény 30 napos határidőt szab meg a kormányfőtitkárságnak a névfoglalási kérvényük elbírálására, ám a hivatal mindeddig nem adott választ a tavaly decemberben benyújtott beadványukra. Ehelyett pótlólagos iratokat, nyilatkozatokat kért az alapítóktól. A hatósági túlbuzgóságot ugyan indokolatlannak tartották, ennek ellenére minden kért iratot elküldtek, hogy gyorsítsák a folyamatot, mégsem kaptak sem pozitív sem negatív választ. Márpedig e válasz nélkül nem lehet bírósághoz fordulni az egyesület bejegyzési kérelmével.

Gabriel Andreescu elmondta: ezért kénytelenek voltak Kincses Előd ügyvédet, az egyesület másik kezdeményezőjét megkérni, hogy peres úton kényszerítse a kormányfőtitkárságot a névfoglalási irat kiállítására.

Kincses Előd a sajtótájékoztatón azt mondta, meglehetősen furcsa, hogy megannyi román-kínai, román-orosz, román-vietnami egyesület van, de ha egy román-magyart akarnak bejegyezni, és ha az a szolidaritás szót is magában foglalja, akkor annak a bejegyzését akadályozzák a hatóságok. Hozzátette: ennél az is jobb lenne, ha a kormányfőtitkárság kijelentené, hogy elutasítja a román-magyar szolidaritást.

Az ügyvéd elmondta: a közigazgatási bíróságtól azt kérte, hogy kötelezzék a kormányfőtitkárságot a név bejegyzésére. Emellett a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is petíciót nyújtottak be az ügy kapcsán.

Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta: az egyesületet ugyan még nem sikerült bejegyezni, de máris kezdeményezi egy bizottság létrehozását, amely elindíthatja azokat a kutatási programokat, amelyeknek majd az egyesület biztosítja a jogi keretet.

Úgy vélte: kutatni kellene a román-magyar szolidaritás kialakulását és azt, hogy a 90-es évek elején miként alakult ki egy pezsgő román-magyar párbeszéd.

Egy másik kutatásnak viszont azt kellene feltárnia, hogy miként rombolták le Temesvár szellemét és a román-magyar szolidaritás szellemét. Úgy vélte: e két kutatás bemutathatná, hogy milyen sokat nyert a két nép a kialakult szolidaritással, és milyen sokat veszített azzal, hogy ezt sikerült lerombolni.

A “December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” Egyesület – a 2021 decemberében közzétett szándéknyilatkozat szerint – azzal a céllal jön létre, hogy ismertesse el december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként. Kezdeményezői szerint ugyanis a forradalom azáltal vette kezdetét, hogy román és magyar nemzetiségűek az őket egyesítő szabadságvágy nevében szolidaritást vállaltak Tőkés László református lelkésszel és ellenzéki személyiséggel.

Az egyesület szándéknyilatkozatát Tőkés László mellett Gabriel Andreescu emberi jogi harcos, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Kincses Előd ügyvéd és Szilágyi Zsolt, Tőkés korábbi kabinetvezetője írta alá.

forrás: MTI

fotó: Veres Nándor

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük