Felhívás!

Pápalátogatás előtti vádak

Május végén botrányos hangvételű nyílt levelet intézett Jakubinyi György erdélyi érsekhez Vasile Lechintan kolozsvári történész, szociológus, a Román Akadémia tagja. A bevezetőben V. L. önmagát méltatja, végzettségét, tanulmányi díjait, több évtizedes levéltári kutatómunkáját említi, mégpedig azzal a bevallott szándékkal, hogy szavainak hitelességét alátámassza. A Szentagya romániai látogatása előtti időzítés aligha véletlen.

A levélíró több bekezdésben is Jakubinyi György érsek római katolikus keresztény erkölcsiségét firtatja, illetve megpróbálja szembeállítani mindazzal, amit a gyulafehérvári érsekség 1989. december 22. óta elért vagy próbált elérni az egyházi javak visszaszolgáltatásának terén. A román professzor konkrétan számon kéri az erdélyi magyar érseket és egyházát, hogy az 1989. decemberi forradalomtól kezdődően “az úgynevezett visszaszolgáltatások ürügyén” félrevezették a román állam közigazgatási, igazságszolgáltatási és politikai hatóságait, s ezáltal számos olyan köztulajdonú ingatlanhoz hozzájutottak, amelyek – idézzük – “sosem voltak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségé”. Azzal vádolja a magyar egyházfőt, hogy megfontolt szándékkal, a román felelős hatóságok tudatlanságát kihasználva, a jogtalan visszaszolgáltatási kérelmek indoklásaként hamis okiratokat és bizonylatokat benyújtva, olyan ingatlanokhoz jutott az érsekség, amelyeknek nem volt tulajdonosa még akkor sem, amikor Erdély magyar fennhatóság alatt állt. A nyílt levél szerzője konkrét példaként említi a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum (korábban II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium) palotaépületeit, utóbbit annak ürügyén, hogy helyet ad a román tannyelvű Unirea Nemzeti Kollégiumnak. A szerző megjegyzi, a római katolikus érsekség hatalmas bérleti díjat kér a román államtól a román középiskola évfolyamainak, osztályainak befogadásáért. Felrója az érseknek azt is, hogy az erdélyi városok magyar iskolarendszere a szeparatizmust követi, elválasztják a román gyermekeket a magyar barátaiktól, a románokat igyekeznek kizárni Erdély történelméből.

Vasile Lechintan az érsek római katolikus keresztény erkölcsösségét gunyorosan többször is kétségbe vonó bekezdések egyikében rámutat, az erdélyi római katolikus rend és az erdélyi magyarok jogtalanul vallják magukénak mindazokat az egyházi javakat, amelyek – idézzük – “Mária Terézia császárnő idején az osztrák állam köztulajdonát képezték”, holott az erdélyi örökösök a magyarok mellett románok és más nemzetiségűek. A panaszos akadémikus ezek után felrója a magyar érseknek, hogy a visszaszolgáltatások címén az egyháza voltaképpen megfosztja jogaiktól, történelmi és kulturális javaiktól az erdélyi románokat. Kirívó példaként említi, hogy a kolozsvári volt piarista középiskolát (jelenleg Báthory István Elméleti Líceum) – idézzük – “1990-től kezdődően megtisztították a románoktól”, ami a románoknak a történelemből való kizárását jelenti, és összeegyezhetetlen a keresztény erkölccsel s a jogállamisággal.

A nyílt levél szerzője arra kéri Dr. Jakubinyi György érseket, szálljon síkra a tényleges és jogos tulajdon-visszaállításokért a románok, magyarok, szászok és más nemzetiségűek közös történelmi javainak ügyében, annál is inkább, mivel azokat jelenleg bármiféle erkölcsi és dokumentációs alap nélkül birtokolja az érsekség. A nyílt levél igyekszik felhívni a figyelmet arra a felelősségre, ami a gyulafehérvári érsekséget terheli a román-magyar megbékélésben, a kapcsolatok javításában, a kölcsönös tisztelet erősítésében, az etnikai gyűlöletkeltés visszaszorításában, a bizonyos romániai és magyarországi politikai vezetők által szított tendenciózus és sovén megnyilvánulások fékezésében.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.