Felhívás!

Orbán Viktor Temesváron: készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére

Orbán Viktor Temesváron: készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére Románia

Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten, a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokában.

A kormányfő beszédében azt tűzte célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, sőt ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal.

“Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás” – jelentette ki.

Közölte továbbá: Magyarország ki akar törni abból a helyzetből, hogy Európa második vonalába tartozik. Azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni – sorolta Orbán Viktor, hozzátéve: azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus.

Úgy fogalmazott, hogy ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül. Azt mondta, nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek.

A 30 évvel ezelőtti temesvári eseményekről Orbán Viktor kifejtette: a temesváriak és Románia polgárai megüzenték a világnak, hogy a közép-európaiak, ha kell, életük árán is, de vissza fogják venni a szabadságukat. 1989-ben kiderült, még az is lehetséges, hogy a szabadságért románok és magyarok képesek összefogni – tette hozzá, kiemelve, hogy 1956-ban a lengyelek és a romániai magyarok után a románok álltak ki legnagyobb arányban a magyar forradalmárok mellett.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a világpolitika 40 évig azt hitte, meg lehet szelídíteni, meg lehet javítani a kommunizmust, de Románia lakói megmutatták: a kommunizmus kijavítása még kompromisszumokkal sem lehetséges.

Közép-Európa népei mindig is tudták – folytatta -, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól. “Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte” – mondta.

Tőkés Lászlót méltatva Orbán Viktor úgy fogalmazott: “azért is vagyunk itt, hogy Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk”, és “mert úgy érezzük, tartozunk magunknak az igazság kimondásával és megbecsülésével, és tartozunk mindenek előtt olyan szereplőknek, mint Tőkés László volt”.

Ha egy fiatal református lelkész nem veszi magának a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni.

“Dicsőség Tőkés Lászlónak” – zárta szavait a kormányfő.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulójára szervezett emlékhét egyik kiemelt programpontja volt a temesvári gálaest.

Harminc éve, 1989. decemberben Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára, s forradalommá terebélyesedve elsöpörték a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu uralmát.

Tőkés László: a forradalmat nem tekintjük befejezettnek

Tőkés László szerint a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.

Az egykori temesvári lelkész, akinek a Ceaușescu-diktatúrával való szembeszegülése indította el a diktatúra bukásához vezető utcai megmozdulásokat, az események 30. évfordulójára szervezett gálaműsoron beszélt erről Temesváron szombat este. A rendezvényre díszvendégként érkezett meg Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

Tőkés László hódolattal emlékezett azokra, akik életüket adták a szabadságért. Köszönetét és elismerését fejezte ki azoknak, akik sikerrel vették fel a harcot 1989 decemberében “a gonosz erőivel”. Külön megemlítette a temesvári református egyházközséget és a hozzá csatlakozó román baptista gyülekezetet. “Nélkülük az ellenállásunk kudarcra lett volna ítélve” – jelentette ki.

Orbán Viktornak azért mondott köszönetet, hogy Magyarország népe egy emberként állt “Erdély népe és a testvéri románság mellé”. Egyben az anyaország további testvéri támogatását kérte a harminc éve elkezdett szabadságharc folytatásához.

Felidézte: Temesvár szellemében egymásra talált román, magyar, német és szerb, katolikus, baptista és ortodox a közös keresztény értékek és a vallásszabadság védelmében. Jellemzőnek találta, hogy a város főterén összegyűlt százezres tömeg együtt skandálta, hogy “Van Isten!”

Úgy vélte: a forradalmi helyzet másik lényeges összetevője a szólás szabadsága volt. A berlini falhoz hasonlóan a hallgatás falát is le kellett dönteni. Megemlítette: ezt tették a temesvári egyházmegye lelkészei, amikor 1988 őszén állást foglaltak Ceausescu falurombolási terve ellen, és ezt tette ő maga is, amikor televíziós interjúban leplezte le a rendszert. Hozzátette: Luthertől és Kálvintól vette a példát, amikor az egyházi és állami önkény ellen szólva kijelentette: “Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek”.

Az eltelt harminc évre visszatekintve a város forradalmi szellemét őrző Temesvár Társaság elnökének, Florian Mihalceának a szavait idézve jelentette ki: igazi autentikus forradalom robbant ki Temesváron, amely azonban dél-amerikai módon folytatódott. A forradalmat szabad választások és politikai restauráció követték. Az európai utat azonban már nem lehetett feltartóztatni.

Tőkés László a Temesvár Társaság által 1990 márciusában megfogalmazott Temesvári Kiáltványból idézte a máig érvényesnek tartott kijelentést: “a Forradalmat nem tekintjük befejezettnek. Békésen, de állhatatosan tovább folytatjuk”.

Nicolae Robu, Temesvár polgármestere szerint a bánsági város elismeréssel tekint Tőkés Lászlóra, és Romániának is elismeréssel kellene tekintenie kiállására. A polgármester azon szombat esti ünnepi gála előtt szólalt fel, amelynek Tőkés László és Orbán Viktor miniszterelnök a díszvendégei.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott Nicolae Robu kijelentette, vannak kérdések, amelyekben nem ért egyet Tőkés Lászlóval, és minden bizonnyal Tőkés László sem ért mindenben egyet vele, de “meg kell adni a császárnak, ami a császáré”, ezért el kell ismerni Tőkés László 1989-es érdemeit.

Nicolae Robu Temesvár büszkeségének tekintette, hogy e városból indult a felkelés, amely a kommunista diktatúrát elsodró forradalommá dagadt. Felidézte, hogy Temesvár már 1989 december 20-án legyőzte a kommunizmust. Bejelentette: ennek emlékére az elmúlt napokban a városi önkormányzat határozatot hozott arról, hogy december 20-át a kommunizmustól mentes Temesvár napjává nyilvánította.     A program szerint Nicolae Robu polgármester, Tőkés László és Orbán Viktor ünnepi beszédét követően a budapesti Duna Művészegyüttes kifejezetten erre az alkalomra készített Szabadság ’89 előadását nézheti majd meg a gálaest közönsége.

(MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.