Felhívás!

Orban szerint december 6-án lesznek a parlamenti választások, Ciolacu szerint nem

Orban szerint december 6-án lesznek a parlamenti választások, Ciolacu szerint nem Románia

A kormány szempontjából december 6-a a parlamenti választások “alkotmányos és törvényes időpontja”, jelentette ki Ludovic Orban kormányfő, aki szerint “minden plusz nap, amelyen ez a parlament tisztségben marad, elvesztegetett nap Románia számára”.

“A Szociáldemokrata Párt (PSD) szinte minden parlamenti tevékenységi napon okoz még valami rosszat Romániának. A múlt héten megint elfogadtak egy sor törvényt, pótlékokat szavaztak meg a közszférában dolgozók nagy része számára, megállapították ugyanakkor, hogy hogyan nő az elkövetkező három évben a szociális referenciamutató. Nem beszélve a többi törvényről, amelyek gyakorlatilag a fizetésképtelenségbe taszítják az országot. Soha nem létezett eddig ilyen fokú felelőtlenség, mint amiről a PSD által uralt parlamenti frakciók tanúbizonyságot tettek az elmúlt három hónapban” – jelentette ki Ludovic Orban a Digi24 csütörtök esti műsorában.

A kormányfő szerint a választásokat meg lehet tartani, minden a megfelelő szervezésen, a szabályok betartásán múlik, és az ő szemszögéből december 6-a a parlamenti választások “alkotmányos és törvényes időpontja”

“A parlament mandátuma december 20-án lejár. Be kellene tartanunk az alkotmányos előírást, amely szerint az államelnöknek össze kell hívnia a választásokat követő 20 napban az új törvényhozó testületet. (…) A jelenleg tisztségben levő parlament mandátumát nem lehet bármilyen körülmények között meghosszabbítani” – magyarázta a miniszterelnök.

Hozzátette, szerinte az alkotmánybíróság a választásokat érintő határozatával “lábbal tiporta az alaptörvényt”.

“Valamin változtatni kell. Ez így nem mehet tovább. Módosítani kell az alkotmánybíróság összetételét, ki kell rostálni közülük a politikai komisszárokat, csak szakmai karrierrel rendelkezők kerüljenek be a testületbe. (…) Nem beszélve arról, hogy sokszor Románia alapérdekeivel ellenkező döntéseket hoznak. Példaként azt hoznám fel, hogy teljesen eszközök nélkül hagyták a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére tett erőfeszítésekben az egészségügyi hatóságokat és a kormányt, aminek a következménye az esetszámok addig nem tapasztalt emelkedése lett” – adott hangot elégedetlenségének Orban.

Hozzáfűzte, a kormány megtámadta az alkotmánybíróságon a törvényt, amellyel egy parlamenti többség megkaparintotta annak a jogát, hogy a választások dátumáról döntsön. Véleménye szerint a többség törvényhozóinak az az érdekük, hogy mandátumukat minél jobban meghosszabbítsák.

A kormányfő szerint “Florin Iordache és mások adják a parancsokat Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének és a politikailag kinevezett bíráknak”, azok pedig “futószalagon hozzák a döntéseket, amelyeknek már semmi közük az ország alkotmányához és a demokráciához”.

Ciolacu: ha az elnök kihirdeti a törvényt, a parlamenti választások időpontja nem december 6-a lesz

Attól a pillanattól kezdődően, hogy Klaus Iohannis államelnök kihirdeti a törvényt, amely értelmében a parlament szögezi le a választások időpontját, ez a dátum nem december 6-a lesz – jelentette ki Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, azt üzenve ugyanakkor az államfőnek, hogy hívja konzultációra a parlamenti pártok vezetőit.

“Mi törvényt kezdeményeztünk, amely a parlamentet ruházza fel a joggal, hogy a választások időpontját leszögezze. Az államelnök és a kormány megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon. Az alkotmánybíróság kijelenetette, a törvény alkotmányos. (…) Jelenleg a törvény az elnöknél van, kihirdetés végett. Az elnök vagy kihirdeti, vagy visszaküldi a parlamentnek. Nem gond. A törvényt egy hónapnál tovább nem lehet már az államfő vagy a kormány támadás láncolatában tartani. (…) Mihelyt a törvényt kihirdeti az államfő, a kormányhatározat a választások kiírására érvényét veszíti. (…) Attól a pillanattól kezdődően, hogy a törvényt kihirdetik, ez a dátum nem december 6-a lesz” – jelentette ki Ciolacu az Antena 3 csütörtök esti műsorában.

A PSD elnöke szerint a parlamenti pártok vezetőinek, meghallgatva a szakemberek véleményét, döntést kell hozniuk a parlamenti választások elhalasztásáról, amelyeket az alkotmány értelmében legtöbb 3 hónappal lehet elhalasztani.

“Ha márciusban nőnek az esetszámok, ami nem kizárt ezzel a kormánnyal, akkor az államelnök élhet alkotmányos jogával, és meghosszabbíthatja a parlamenti képviselők mandátumát” – mondta Marcel Ciolacu.

Dorneanu: egyetlen európai kormányfő sem enged meg magának ilyen külvárosi hangnemű támadásokat az alkotmánybíróság ellen

Feljelentést tenne a Velencei Bizottságnál, az Európai Tanácsnál és az Európai Alkotmánybíróságok Egyesületénél Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke Ludovic Orbán kormányfőnek a taláros testületről tett kijelentései miatt, leszögezve, hogy egyetlen európai ország miniszterelnöke sem engedi meg magának, hogy ilyen ‘külvárosi hangnemű támadásokat intézzen az alkotmánybíróság ellen’.

“Több éve ismerem a kormányfő urat, ezért tiszteletből ódzkodom attól, hogy ugyanolyan hangnemben válaszoljak neki, mint amit ő használt, politikai komisszároknak nevezve minket” – mondta Dorneanu csütörtök este az Antena 3 műsorában.

Dorneanu szerint a kormányfő az alkotmánybíróság ellen uszítja a közvéleményt.

“Sajnálom, hogy ilyeneket terjeszt a nyilvánosság előtt, és az alkotmánybíróság ellen uszítja a közvéleményt, azt állítva, hogy a testület a felelős a koronavírus-járvány terjedése, a szabályok be nem tartása miatt. Szerencse, hogy feltűnt Weber asszony is, a Nép Ügyvédje, így osztozunk a felelősségen az ország és a demokrácia lerombolását illetően. Emlékeztetném a miniszterelnök urat, hogy az alkotmánybíróság az egyik legfontosabb jogállamot védő intézmény. Egyetlen európai ország miniszterelnöke sem engedi meg magának, hogy ilyen külvárosi hangnemű támadásokat intézzen az alkotmánybíróság ellen” – fűzte hozzá Dorneanu.

Arra a kérdésre, hogy szándékában áll-e a nemzetközi szervezetekhez fordulni ebben az ügyben, az alkotmánybíróság elnöke azt válaszolta, hogy megbeszéli a kollégáival. Mint elmondta, ez idáig hasonló helyzetekben ódzkodott ezt megtenni, de a helyzet úgy elfajult, hogy a legnagyobb valószínűség szerint értesítik a Velencei Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Alkotmánybíróságok Egyesületét.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.