Kamala Harrist fogadja pénteken a Cotroceni-palotában Klaus Iohannis

Klaus Iohannis államfő megbeszélést folytat pénteken a Cotroceni-palotában az Amerikai Egyesült Államok alelnökével, Kamala Harrisszal, aki hivatalos látogatásra érkezik Romániába – adta hírül kedden az Elnöki Hivatal.

A közleményben kiemelik, Kamala Harris romániai látogatása is igazolja a két ország közötti stratégiai partnerség szilárdságát és az Egyesült Államok elkötelezettségét Románia és a NATO-szövetségesek biztonságának támogatása mellett. A látogatás ugyanakkor arról is árulkodik, hogy „az amerikai adminisztráció méltányolja Románia felelősségteljes hozzáállását az Orosz Föderáció illegális agressziójából eredő biztonsági fenyegetésekkel összefüggésben, valamint a menekülthullám kezelése és a humanitárius segítségnyújtás terén”.

Klaus Iohannis és Kamala Harris egyeztetni fog többek között a NATO keleti szárnya elrettentő és védelmi pozíciójának megerősítését célzó szövetséges intézkedésekről, beleértve az amerikai és a szövetséges katonai jelenlét további növelésének lehetőségeit, illetve tárgyalnak az Oroszországot érintő szankciókról is – derül ki az Elnöki Hivatal közleményéből.

Iohannis sürgette a NATO romániai harccsoportjának létrehozását

Klaus Iohannis szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió igazolja a legbeszédesebben azt, hogy szükség van a NATO keleti szárnyának sürgős megerősítésére.

Az államfő erről a Bukarestben tartott román-lengyel-török háromoldalú találkozó elején nyilatkozott kedden. Beszédében üdvözölte, hogy a NATO erősítette a romániai jelenlétét, és döntött a gyorsreagálású haderejének bevetéséről is. Külön megköszönte Lengyelország és Törökország hozzájárulását a katonai szövetség elrettentő képességének növeléséhez, ugyanakkor sürgette a NATO romániai harccsoportjának létrehozását.

Klaus Iohannis emlékeztetett arra, hogy Románia a jelenlegi 2 százalékról a GDP 2,5 százalékára készül növelni a védelmi kiadásait, ami lehetővé teszi a román hadsereg korszerűsítését.

Az államfő ismételten elítélte az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót, amit a második világháború utáni legsúlyosabb válságnak nevezett, és megerősítette, hogy Románia határozottan kiáll a szomszédos ország területi épsége és szuverenitása mellett, és továbbra is szándékában áll segíteni az ukrán népet.

Iohannis kifejtette: Romániára, Lengyelországra és Törökországra fontos szerep hárul a fekete-tengeri térség, illetve a NATO keleti szárnya biztonságának és stabilitásának a megerősítésében. Meggyőződését fejezte ki, hogy a három ország együttműködése mindhárom fél számára előnyökkel jár, és növeli a régió biztonságát.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megnövekedett menekülthullámmal és egy küszöbön álló energiaválsággal küszködő Moldovai Köztársaságnak segítségre van szüksége. Úgy vélekedett, hogy a NATO és az Európai Unió ereje az egységes fellépésben rejlik.

Az államfő közölte, hogy az elnöki tanácsosok szintjén megtartott román-török-lengyel háromoldalú találkozó napirendjén a térség biztonságának helyzete mellett a migrációval, a terrorizmussal és a klímavédelemmel kapcsolatos kérdések is szerepelnek. 

A következő napokban elindul az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt szállító első konvoj

Klaus Iohannis államfő koordinációs megbeszélésen vett részt kedden videoértekezlet formájában az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel, továbbá Mark Rutte holland, Kiriákosz Micotákisz görög, Andrej Plenkovic horvát és Kaja Kallas észt miniszterelnökkel – tájékoztatott az Elnöki Hivatal.

A megbeszélésen az ukrajnai biztonsági fejlemények mellett a menekülthullám kezeléséről, az Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak szánt humanitárius segítségnyújtásról, az Oroszországra és Fehéroroszországra kirótt szankciókról, valamint az ezek szigorítására irányuló javaslatokról tárgyaltak. Emellett szó volt az Európai Unió védelmének megerősítéséről és az EU energiabiztonságáról is.

Felszólalásában Klaus Iohannis hangsúlyozta az egység és összehangoltság fontosságát az ukrajnai orosz agresszióra való gyors válaszlépések tekintetében.

Az államfő ismertette a Románia által a háború sújtotta Ukrajna megsegítésére hozott eddigi intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy folyamatban van már a nemzetközi segélyeket begyűjtő és továbbszállító romániai logisztikai központ létrehozása. A következő napokban el is indul innen a humanitárius segélyt szállító első konvoj – tette hozzá.

Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy Románia támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia európai uniós csatlakozását.

Az energiabiztonság témája kapcsán Iohannis ismertette a jelenlegi helyzet kezelésére irányuló rövid távú intézkedéseket, illetve azokat a közép- és hosszú távú terveket, amelyekkel a cél az Oroszországtól való függőség megszüntetése és az energiaellátás diverzifikálása.

Az államfő kitért a magas energiaárak előidézte helyzetre is, és további európai szintű megoldásokat sürgetett a fogyasztók és az uniós gazdaság versenyképességének védelme érdekében.

Iohannis beszélt a védelmi ágazat megerősítésének szükségességéről is, üdvözölte a védelmi képességekbe és az innovatív technológiákba történő beruházásokat, ugyanakkor közölte azt is, hogy 2023-tól Románia bruttó hazai terméke 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra az eddigi 2 százalék helyett. 

(Agerpres)