Johannis: a kormánynak kötelessége kijavítani az igazságszolgáltatásnak okozott károkat

Johannis: a kormánynak kötelessége kijavítani az igazságszolgáltatásnak okozott károkat Románia

Klaus Johannis államfő felhívta a figyelmet a Velencei Bizottság jelentésére, amely bírálja az igazságügyi törvények ismételt módosítását sürgősségi kormányrendeletek által.

“Az államfő rámutat arra, hogy a Velencei Bizottság üzenete a lehető legvilágosabb: a kormánynak kötelessége kijavítani az igazságügyi rendszernek okozott károkat az európai intézmények javaslatainak gyakorlatba ültetésével” – írja az Államelnöki Hivatal által az Agerpres hírügynökségnek hétfőn elküldött közleményben.

A dokumentum szerint az államfő rámutat arra, hogy a Velencei Bizottság jelentése szilárd jogi érvekkel megerősíti, hogy az igazságszolgáltatás működésének károsodását a kormány visszaélései okozták, amikor nem a polgárok javára, hanem magánérdekek mentén, öt kormányrendelettel (2018-ból a 77-es, a 90-es, a 92-es, illetve 2019-ből a 7-es és 12-es) módosították az igazságügyi rendszer működését, az ügyészek és bírák jogállását, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezését és működését szabályozó törvényeket, azt követően, hogy ezeket a parlament elfogadta.

Johannis elnök úgy véli, hogy a Velencei Bizottság megállapításai megerősítik azt a következtetést, miszerint a kormány hatásvizsgálat nélkül, a parlamenti vita megkerülésével és az igazságszolgáltatás képviselőinek valós konzultálása nélkül, értelméből teljes egészében kiforgatva, visszaélésszerűen használta a sürgősségi kormányrendeletek eszközét.

“Ahogyan a jelentés is rámutat, az ilyen érzékeny területen történő ismétlődő és ellenőrizetlen változtatások (…) nem csak felforgatják az egész rendszert, hanem érintik a jogállamiság lényegét is – a jogi kapcsolatok biztonságát és a törvény kiszámíthatóságát, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét”- hangsúlyozza az államfő.

Klaus Johannis elfogadhatatlannak tartja a kormány magatartását, amely a románok május 26-ai egyértelmű szavazását követően sem léptette életbe a Velencei Bizottságnak a három igazságszolgáltatási törvényről szóló 2018. októberi végső jelentésében foglalt ajánlásait.

“Az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészség további müködtetése, amely a bírák és ügyészek megfélemlítésének eszköze, a bírák előzetes nyugdíjba vonulásáról szóló rendelkezések megtartása, amely veszélyezteti az egész igazságszolgáltatási rendszer működését, a CSM szerepének folyamatos visszaszorítása az igazságügyi miniszter befolyásának növelésével párhuzamosan a vezető ügyészek kinevezésének folyamatában, csak néhány példa, amelyek a Bizottság véleménye szerint sürgős kiigazítást igényelnek” – mondja az elnök.

Az államfő szerint a Velencei Bizottság általában kifogásolja a sürgősségi rendeletek alkalmazását, és rámutat arra a bizonytalansági tényezőre, amit ez a gyakorlat teremt.

Johannis szerint a Velencei Bizottság megerősíti azt az elvet, hogy a demokráciában a törvények parlamenti eljárással történő elfogadása kell hogy a szabály legyen, a sürgősségi kormányrendeleteknek pedig az alkotmány által csak bizonyos feltételek mellett megengedett kivételnek kell lenniük.

“Mind a polgárok, mind a velencei bizottság szankcionálta a sürgősségi kormányrendeleteknek oly módon történő alkalmazását, hogy a kivételből szabály legyen” – mondta az elnök.

Klaus Johannis ismételten felhívta a kormány figyelmét arra, hogy ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni.

“A májusi választásokon való jelentős részvétel ismételten azt mutatja, hogy a polgárok egy olyan Romániát szeretnének, amely szilárdan elkötelezte magát az európai értékek tiszteletben tartása mellett, a demokrácia megszilárdítása érdekében, mert független és működő igazságszolgáltatás nélkül nem létezhet jogállam, és nem lehet az országban fejlődés, amely a románok jobb életében tükröződik” – szögezi le Johannis. 

Üdvözli a politikai többség és az ellenzék viszonyáról elfogadott dokumentumot

Üdvözli Klaus Johannis a Velencei Bizottság által hétfőn elfogadott dokumentumot, amelyben a politikai többség és ellenzék közötti viszonyt meghatározó alapelveket foglalja össze az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve.

Johannis szerint a Velencei Bizottság dokumentuma olyan alapelveket sorakoztat fel, amelyek minden demokráciában tetten érhetők kell hogy legyenek a többség és ellenzék közötti viszonyban, ugyanakkor megszab egy sor kritériumot is, amelyek betartása elengedhetetlen az alapelvek korrekt alkalmazása, a valós politikai pluralizmus és az ellenzék szerepének megőrzése érdekében.

Az Államelnöki Hivatal közleménye szerint e paraméterek kidolgozását a több európai államban is észlelt “aggasztó fejlemények” indokolták, az olyan esetek, amikor sérült a demokrácia és a jogállamiság a többségi erők visszaélésszerű politikai magatartása miatt. Példaként említi az államfő a valós és átlátható vitát nélkülöző, gyors ütemű törvényalkotást, a független szervek vezetőinek menesztését, a bírák menesztését. “Mindezek sérülékenyebbé tették és gyengítették a demokráciát, és feszültté tették a viszonyt többség és ellenzék között” – állítja.

Az alkotmányos demokrácia megőrzését, önkényuralmi rendszerré való alakulásának megakadályozását garantáló elvek között említi a dokumentum a következőket: a pluralizmus és a szabadság értékeinek tiszteletben tartása; az ellenzék bírálatait ne tekintsék destruktív tényezőknek vagy a választások eredménye megkérdőjelezésének, hallgassák meg és tiszteljék az ellenzék hangját; az állami intézmények közötti kölcsönös ellenőrzést lehetővé tevő rendszer (checks and balances) fenntartása, amely a civil társadalmat és a szabad sajtót is magában foglalja; az állami szervek közötti lojális és konstruktív együttműködés elve; a társadalommal szembeni felelősség megoszlása többség és ellenzék között.

Az alapvető elvek között említi a dokumentum azt is, hogy a többség által elfogadott intézkedések nem sérthetik a jogállamiságot, és nem irányulhatnak a demokratikus “játék” szabályainak megváltoztatására, vagyis a többségnek nem lenne szabad visszaélnie hatalmával, hogy megnehezítse vagy ellehetetlenítse az ellenzék számára, hogy a kisebbség többséggé váljon.

Az Államelnöki Hivatal keddi közleménye rámutat, Románia a kezdetektől támogatta e dokumentum kidolgozását és elfogadását, többek között azzal is, hogy 2017 áprilisának elején Bukarestben tartották meg az Államelnöki Hivatal és a Velencei Bizottság szervezésében A politikai többség és az ellenzék közötti kapcsolat egy demokráciában elnevezésű nemzetközi konferenciát.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.