Ferenc pápa: a csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége és a testvériség jele

Ferenc pápa: a csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége és a testvériség jele Románia

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, mondta Ferenc pápa a csíksomlyói misén.

“Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy ‘szentségi’ helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki Ťaz Út, az Igazság és az Életť (Jn 14,6)” – kezdte Őszentsége homíliáját.

Ferenc pápa kitért a zarándoklat szimbolikájára, megemlítve, hogy zarándokolni azt jelenti, hogy “mint nép, hazatérünk”.

“Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. A testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek. Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd, az egység és a testvériség jele. Ugyanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására. Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő szent Népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve” – üzente a pápa.

“A múltbéli sebeknek nem szabad megakadályozniuk a testvéri együttélést”

“Ha a Galileai Kánában Mária közbenjárt Jézusnál, hogy megtegye első csodáját, akkor minden kegyhelyen ő virraszt és ő jár közben. Nem csak szent Fiánál, hanem mindannyiunknál, hogy ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Azt jelenti: elszakadni a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egy új földi életnek a keresésében, amelyet az Úr nekünk akar ajándékozni. A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így, egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében” – mondta Ferenc pápa.

Üzenetében kifejtette, “zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van”.

“Zarándoklatunk során ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön és közöttünk van, előmozdítva és ösztönözve a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot. Jelenti a küzdelemre való elköteleződést is, hogy azok, akik a tegnap lemaradtak, a holnap főszereplői lehessenek, viszont a ma főszereplői holnap se maradjanak hátra. Ez pedig a jövő szálainak kézműves összefonását teszi szükségessé. Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt” – hangsúlyozta Őszentsége.

Üzenete befejezéseként arra biztatott, hogy “járjunk együtt az úton” és “higgyünk az üdvösség örömében”.

“Ez a zarándoklat tekintetünket Máriára és az Isten általi kiválasztottság titkára irányítja. Mária, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről, a Római Birodalom és Izrael perifériájáról származó lány igenjével képes volt elindítani a gyöngédség forradalmát. Az Isten általi kiválasztottság titka ez, amely tekintetét a gyenge felé fordítja, hogy összezavarja az erőseket, és arra ösztönöz, bátorít minket, hogy mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hogy végigjárjuk a kiengesztelődés ösvényeit. Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az Evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével” – zárta homíliáját Ferenc pápa.

A pápa a péntektől vasárnapig tartó romániai látogatása második napján a csíksomlyói hegynyeregben mutatott be latin nyelvű szentmisét mintegy 160 pap jelenlétében.

Arany rózsát adományozott a csíksomlyói Mária-kegyhelynek

A szentmise idején az oltáron volt az ötszáz éves csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor, amelyet erre az ünnepi alkalomra szállítottak a hegynyeregbe. A szobrot legutóbb a második világháború után hozták ki a templomból. A pünkösdi búcsú alkalmával ennek másolatát viszik ki a somlyói nyeregbe.

A szentmise végén Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a szobor lábánál a Szűzanya iránti tisztelet jeléül. 1922-ig a pápák ilyen rózsát ajánlottak fel olyan személyeknek is, akiket különösen tiszteltek, de azóta ez az ajándék csak a Szűz Máriának szentelt zarándokhelyeknek jár.

A szertartás végén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megköszönte Ferenc pápának, hogy Erdélybe látogatott, felidézve, hogy húsz évvel ezelőtt Szent II. János Pál pápa kénytelen volt Bukarestre korlátozni romániai vizitjét. Jakubinyi felidézte, hogy a néhai pápa akkor megígérte, újra elzarándokol Romániába, de erre már nem kerülhetett sor. Az érsek örömmel állapította meg, hogy Ferenc pápa látogatásával, húsz év múltán beteljesült a négy – gyulafehérvári, váradi, szatmári és temesvári – magyar és székely többségű erdélyi katolikus egyházmegyék híveinek a vágya.

A gyulafehérvári érsek Xantus Gézának az Ahol az ég és föld találkozik című festményével ajándékozta meg a pápát. A mise a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

A szentmisén részt vett Áder János magyar köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Viorica Dăncilă román miniszterelnök, a román kormány több minisztere.

Több mint 100 ezer zarándok érkezett a szakadó eső ellenére

A pápai szentmisére több mint százezren regisztráltak, többségük (84 ezer) hazai, főleg Erdélyből és a Bánságból. Mintegy 25 ezer személy érkezett Magyarországról, és a Kárpát-medence más, magyarok által is lakott vidékéről, Vajdaságból, Felvidékről és Kárpátaljáról.

A csíksomlyói misére távoli országokból érkező zarándokok is regisztráltak, többek között Pakisztánból, Ruandából, Dél-Afrikából, Nigerből, Madagaszkárról, Ausztráliából, Izraelből, Kanadából és Namíbiából.

A zarándokok már a kora hajnali órákban elkezdtek gyülekezni a csíksomlyói hegynyeregben, ahol szakadó eső fogadta őket és több órán keresztül áztak a hűvös időben, egészen a mise kezdetéig.

A helyszínt, a csíksomlyói pünkösdi búcsúk gyakorlatától eltérően, a román hatóságok biztonsági okokból bekerítették, és csak a 14 beléptető kapun keresztül engedték be a zarándokokat.

Azok, akik az oltártól távolabb kaptak helyet, több óriáskivetítőn (köztük egy 14×9 méteres képernyőn) követhették a szertartást.

A helyszínen a mentőszolgálat 26 megyéből érkezett csoportjai teljesítettek szolgálatot, a tömeg több száz tagjának volt szüksége a katasztrófavédelmi és mentőalakulatok segítségére a belügyminisztérium szerint.

A pápai szentmise során 141 személy esetében volt szükség valamilyen módon a katasztrófavédők beavatkozására, és további 260 személy orvosi ellátásra szorult, főleg hipotermia miatt. Közöttük van 20 kiskorú is, akik egy Olaszországból érkezett csoport tagjai – tájékoztatott a belügyi tárca vezetője.

Az időjárás miatt változtatni kellett a pápa programján

A rossz időjárási viszonyok miatt változtatni kellett Ferenc pápa romániai programján, így nem Bákóban, hanem Marosvásárhelyen szállt le az egyházfőt szállító repülő. Onnan helikopterrel folytatta útját Csíkszeredáig. A pápa a liturgia helyszínére a romániai Dacia autógyár által külön erre az alkalomra kialakított pápamobillal érkezett, köszöntötte a zarándokokat, végighaladva a kijelölt útvonalon.

Őszentsége az egyházi öltözékek tervezője, a szatmárnémeti Sabău-Trifu Cristina által készített miseruhát viselte. A püspökök és lelkészek által viselt miseruhák egy kis csíkszentléleki varrodában készültek.

A csíksomlyói hegynyeregben sem a megszokott látvány várta a zarándokokat. A hármashalom oltár elé a szervezők ívelt tetőt állítottak, amely befedi az oltár megnagyobbított terét. Az oltár felé vezető útra nagy méretű székely kaput állítottak, amelyre az a felirat került: “Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha! A pápa látogatásának alkalmából 2019. jún. 1.”

A katolikus egyházfő csíksomlyói vizitje történelminek számít, hiszen pápa most első ízben látogatott Erdélybe.

A szertartás után a szentatya a somlyói Jakabfi Antal Tanulmányi Házba vonult vissza rövid pihenőre, majd az ebédet követően Marosvásárhelyre távozott, ahonnan repülővel folytatta útját Jászvásár (Iaşi) felé, ahol szombat délután fiatalokkal és családokkal találkozott.

(MTI/Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.